eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A Stridsvagn 122 battle tank at the base of the Swedish Armys Gotland Regiment near Visby, Sweden, on Friday, March 25, 2022. Swedens armed forces are boosting preparedness in regions including the Baltic island of Gotland, citing Russias increased military activity in the area. Photographer: Mikael Sjoberg/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Mikael Sjoberg/Bloomberg via Getty Images

Nemzetközi jogász: érdekes kérdéseket szülhet a finn és svéd NATO-csatlakozás

A The Times konzervatív brit napilap szerint Finnország hónapokon belül csatlakozhat a NATO-hoz, ahová Svédország is követheti. Ezzel 32 tagúvá bővülne az észak-atlanti szövetség. Tóth Norbert nemzetközi jogászt kérdeztük a témában.

Finnországnak és Svédországnak már eddig is lett volna lehetősége a NATO-hoz csatlakozni, miután minden szükséges feltétlenek megfelelnek, arról nem is beszélve, hogy mindkét állam az Észak-atlanti térségben található, és régóta jó viszonyt ápolnak a szövetséggel, annak tagjaival. Annak sem lehet akadálya a részükről, hogy a NATO katonai és politikai kötelezettségeit teljesítsék, gondolva itt az értékalapú együttműködése. De az sem elhanyagolható, hogy a gazdasági feltételeik is adottak egy esetleges jelentős haderőfejlesztéshez, illetve a meglévő haderejük fenntartásához, ami egyébként európai viszonylatban viszonylag komolynak mondható – emlékeztetett Tóth Norbert nemzetközi jogász.

Elmondása alapján a NATO-tagságuk eddigi akadálya az volt, hogy ennek hiányzott a társadalmi támogatottsága, ami átszűrődött a politika világába is. Főként Finnország, de egyébként a svédek is, elsősorban Oroszország, illetve korábban a Szovjetunió Európával kapcsolatos pozíciója miatt látták jónak távol maradni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetétől, hogy azzal ne inzultálják a keleti szomszédukat. Most viszont olyan manőverekbe kezdtek az oroszok, mind politikai, mind katonai téren – ide értve nemcsak az Ukrajna elleni agressziót, vagy a viszonylag rendszeresnek mondható finn és svéd légtér megsértését, hanem mindkettejük megfenyegetését is –, amitől megfordult a közvélemény hangulata a két országban, és erre a politika is reagál. Tóth Norbert úgy gondolja:

amellett, hogy vélhetően gyorsan is fognak tudni majd csatlakozni, örömmel is fogják őket fogadni a NATO-ban.

Miután az Észak-atlanti Szerződés Szervezete egy „zárt klub”, a finneknek és a svédeknek nem kell csatlakozási kérelmet benyújtania. A csatlakozás hivatalos menete az, hogy a NATO legfőbb politikai döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács, amiben mind a 30 jelenlegi tagállam képviseltetve van, egyhangú döntésével meghívja azokat az országokat, amelyek informálisan, tehát nem hivatalosan csatornákon keresztül kifejezik csatlakozási szándékukat – magyarázta a nemzetközi jogász.

Arra is emlékeztetett, hogy a NATO főként az észak-atlanti térségre – az európai kontinens biztonságára – koncentráló katonai-politikai együttműködés, aminek tagjait két észak-amerikai kivétellel (Egyesült Államok és Kanada) európai országok alkotják. A szövetség alapelve, melyet a szervezet 5. cikke tartalmaz, hogy abban a helyzetben (nemzetközi jogban casus foederis), amennyiben külső fegyveres támadás éri, akkor a NATO kollektív önvédelmet gyakorolhat a megtámadott tagállam, vagy tagjai érdekében.

Tóth Norbert szerint Finnország és Svédország csatlakozása – miután technológiailag jól felszerelt, valamint folyamatos innovációkat végrehajtó haderőkkel bírnak – egészen biztosan tovább erősíti majd a NATO katonai biztonsági potenciálját, ami Oroszországot – biztonsága szempontjából – borítékolhatóan zavarni fog. Annál is inkább, mert ezáltal újabb jelentős hosszúságú közvetlen szárazföldi határral fog rendelkezni – Finnország révén – a szövetséggel.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Balti-tenger szempontjából is érdekes lesz a kérdés, ugyanis ide nyílik Oroszország kalinyingrádi körzete, illetőleg Szentpétervárnak is van ide egy közvetlen kijárata, amely régióban egyébként az oroszok rendszeresen hajtanak végre tengeri- és légi műveleteket. De még egy szigetcsoportról is említést tett a nemzetközi jogász, nevezetesen az Åland-szigetekről, amit – fontossága miatt – korábban az észak Gibraltárjának is neveztek. Ez Finnországhoz tartozik, bár területi autonómiája van, lakossága pedig többségében svéd anyanyelvű. 1856 óta viszont állandó semlegességet kapott (neutrális státuszú), vagyis ide nem lehet haderőt telepíteni, amit érdekes módon egy orosz konzulátus felügyel.

„Vannak tehát olyan, eleve ebbe a helyzetbe kódolt kérdések, amik vélhetően tovább fogják rontani az Oroszország és a NATO közötti viszonyt tovább, míg Finnország és Svédország helyzetét megerősítik” – ismételte meg a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.

Lakást, házat venne? Most kerül majd igazán sokba, ha tétovázik

A 35 év alattiak többsége inkább a kistelepüléseken vásárol ingatlant, mert ott olcsóbban jut lakhatáshoz – mondta az InfoRádióban az ingatlan.com vezető elemzője. Balogh László azt is elmondta, hogy 2024 élénkülést hozott a piacon, ez a tendencia folytatódhat jövőre is az árak emelkedése mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített oszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített oszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×