Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.53
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, Antony Blinken amerikai külügyminiszter, Joe Biden amerikai elnök, Radzsnath Szingh indiai védelmi miniszter és Subramaniam Dzsaisankar indiai külügyminiszter (b-j) videóösszeköttetésen keresztül tárgyal Narendra Modi indiai miniszterelnökkel a washingtoni Fehér Házban 2022. április 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Consolidated News Photos/Chris Kleponis

Joe Biden üzent Indiának az orosz olaj miatt

„India maga dönt” – közölte az Egyesült Államok azt követően, hogy Joe Biden amerikai elnök virtuális csúcstalálkozót tartott Narenda Modi indiai miniszterelnökkel, amelyen arról győzködte, hogy ne növelje az orosz olaj importját.

Joe Biden virtuális csúcstalálkozón próbálta tovább szorítani az Ukrajnát megtámadó Moszkva nyakán a hurkot, azzal, hogy közölte Narenda Modi indiai miniszterelnökkel: „nem India érdeke, hogy növelje az orosz energia és más nyersanyagok importját”.

Ukrajna és szövetségesei szerint az Oroszországgal folytatott kereskedelem közvetlenül az ukrajnai háborút pénzeli, ezért meg kell vonni a bevételi forrásokat Moszkvától.

India geopolitikai harapófogóban

A szomszédos Kínával rivalizáló India – amely aggódik az orosz–kínai közeledés miatt is – eddig jelentős tételben vett orosz fegyvert. Így nem csatlakozott azokhoz a nyugati törekvésekhez, hogy elszigeteljék Oroszországot az ukrajnai invázió miatt, és például tartózkodott a szavazáson, amikor felfüggesztették Moszkva tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.

Viszont Modi miniszterelnök a Bidennel folytatott beszélgetésben is egyértelműen és keményen elítélte a bucsai vérengzéseket, független vizsgálatot követelt,

és országa humanitárius segítséget is ad Ukrajnának.

Moszkva abban reménykedik, hogy a valamikor bekövetkező nyugati energiavásárlási embargót azzal tudja kivédeni, hogy többet között Indiának ad el – még ha jóval olcsóbban is – energiahordozókat.

Biden le akarja beszélni erről az olcsó energiára éhes országot, és szóvivője szerint „felajánlotta: segít diverzifikálni energiaforrásait, és csökkenteni orosz importfüggőségét”.

"Egy év alatt veszünk annyi orosz olajat, mint Európa egy délután"

India a világ harmadik legnagyobb olajimportőre – igényei 80 százalékát fedezi külföldi forrásból. De tavaly ennek csak töredékét, 2 százalékot, azaz körülbelül 12 millió hordónyit vásárolt Oroszországtól, miközben körülbelül 25-ször többet importál a Közel-Keletről.

Subramaniam Dzsaisankar indiai külügyminiszter élcelődve meg is jegyezte: „Gyanítom, a számok azt mutatják, hogy egy hónap alatt kevesebbet veszünk, mint Európa egy délután alatt”. Mivel azonban a nyugati szankciók miatt nagyot esett az orosz urál típusú kőolaj ára, ezért India és Kína is diszkontáron juthat hozzá a nyersanyaghoz.

Mint a BBC megjegyzi, India februárban jelentősen növelte az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított (LNG) gáz importját. De a forrás nem lesz fenntartható, mert Washington európai szövetéseinek akarja eladni a gázt, hogy lekapcsolja őket az oroszokról.

Elemzők ugyanakkor megjegyzik: Washington nem tud annyit küldeni, hogy Európa azonnal hátat fordítson Moszkvának. Joe Biden azt ajánlotta, hogy az év végéig 15 milliárd köbméter amerikai cseppfolyósított gázt küld Európába. Ez egytizede az oroszoktól érkező gáznak. Másrészt, sem az Egyesült Államokban, sem Európában nem elégséges az infrastruktúra az LNG-szállítások drasztikus fokozására.

Visszatérve India Ukrajnával kapcsolatos álláspontjára, a virtuális csúcs után megkérdezték a washingtoni elnöki szóvivőt: kényszerítették-e Indiát a nyílt állásfoglalásra?

A válasz az volt, hogy

„India maga dönt”

és értékelték, hogy „elég keményen elítélte” az ukrán polgári lakosok megölését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×