Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Lángoló épület egy orosz légitámadást követően a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. március 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: Felipe Dana

Szemléletes videóban elemezték az orosz kazettás bombák pusztítását

A tényfeltáró Airwars portál egy harkivi kórház és véradó központ elleni csapást is vizsgált.

Oroszország olyan kazettás bombákat vetett be Ukrajnában, amelyek akár 350 méteres körzetben szórják meg kisebb bombákkal a megcélzott területet, derül ki az Airwars nevű, robbanófegyvereket figyelő szervezet jelentéséből – írja a Telex.

Az Airwars egy harkivi kórház és véradó központ elleni csapást is elemzett. A februári támadás során összesen 26 becsapódási pontot azonosítottak, amik 350 méteres, azaz körülbelül három futballpályányi területen szóródtak szét.

Több szakértő úgy véli, a Harkivban keletkezett károk széles eloszlása arra utalhat, hogy Oroszország a szokásosnál nagyobb magasságban robbantja fel a kazettás bombákat, ami azt jelenti, hogy még kevésbé lehet pontosan célozni ezekkel a fegyverekkel – olvasható.

A magyar híroldal emlékeztet, hogy a kazettás bombák használatát tiltó ENSZ-egyezményt több mint száz ország írta alá korábban, de ezek között Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok sem szerepel.

(Képünk illusztráció. Lángoló épület egy orosz légitámadást követően a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. március 25-én.)

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×