Infostart.hu
eur:
388.38
usd:
336.82
bux:
122510.7
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter (b2) és Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője az amerikai fegyveres erők felügyeletének bizottsága előtti meghallgatásán a washingtoni törvényhozás épületében, a Capitoliumban 2022. április 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Kelet-európai támaszpontok létesítéséről beszéltek amerikai katonai vezetők

Lloyd Austin védelmi miniszter és Mark Milley tábornok egyetértett abban, hogy a háborút csak az előzhette volna meg, ha amerikai katonákat telepítenek Ukrajnába.

Az orosz–ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz – ezt mondta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt.

"Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, (...) azt hiszem években mérhető" – fogalmazott a tábornok. "A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek" – tette hozzá Milley, aki szerint

Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, "amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák."

A tábornokot és Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a 2023-as költségvetési tervezettel kapcsolatban hallgatta meg a fegyveres szolgálatok bizottsága, de az amerikai sajtó beszámolója szerint a meghallgatás középpontjában az Ukrajna elleni orosz háború állt, illetve az a kérdés, hogy az Egyesült Államok mit tehet Ukrajna további megsegítése és Európa biztonságának megerősítése érdekében.

Milley szerint az esetleges újabb kelet-európai bázisokat azok az országok finanszírozhatnák, amelyek több amerikai katonát szeretnének határaikon belül látni. Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette. "Úgy gondolom, hogy sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is" – fogalmazott a katonai vezető.

Lloyd Austin kijelentette, hogy a kelet-európai biztonság bővítésére irányuló minden erőfeszítés egy "folyamatban lévő munka", amelynek részleteit valószínűleg a júniusi NATO-csúcson fogják megvitatni. A védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a közelmúltban a balti országok vezetői egyértelművé tették számára, hogy nagyra értékelik az ottani amerikai csapatok jelenlétét.

A kongresszusi képviselők azt a kérdést is feltették a védelmi miniszternek és a katonai vezetőnek, hogy mi lett volna az az intézkedés, amely megakadályozhatta volna, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Mindketten azt válaszolták, hogy

az elrettentés egyetlen lehetséges módja az lett volna, ha amerikai csapatokat telepítenek Ukrajnába.

Ezt a lehetőséget azonban elvetették, mert ez egy Oroszország elleni "kiterjedt" háború kockázatával járt volna.

Milley és Austin is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok számos dolgot tanult abból, ami az elmúlt hónapban történt Ukrajnában. Például azt, hogy "Oroszország jelentős katonai képességekkel rendelkezik, de nem tudta azokat hatékonyan használni." Austin szerint az orosz tiszthelyettesek nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel és a Kreml nem tudta biztosítani a szükséges ellátmányt a szárazföldi csapatok számára.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: „szembefújt a szél az elmúlt négy évben, de mi nem hátráltunk meg”

Orbán Viktor: „szembefújt a szél az elmúlt négy évben, de mi nem hátráltunk meg”

Orbán Viktor Törökszentmiklóson folytatta országjárását. A miniszterelnök szerint „Ukrajna titkosszolgálati műveleti tereppé változtatta Magyarországot, és ukrán ügynökök szervezték be magukat a hazai politikai életbe.” „Beszervezték magukat a magyar politikai életbe, az újságírók közé, a politikai pártokhoz, leginkább a Tiszához” – mondta. A miniszterelnök szerint „olyan válságokat kellett elhárítanunk, amiket nem mi idéztünk elő. Nem mi csináltuk a háborút, mégis a háború a mi gazdaságunkat is lefékezte” – fogalmazott, hozzátéve: „a bajok elől nem szaladtunk el, hanem azt mondtuk, hogy akkor is, csak azért is, a fontos dolgokat meg fogjuk csinálni”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.27. péntek, 18:00
Nagy-Kálózy Eszter
Kossuth-díjas színművész
Újabb fordulatok a háborúban - Emelkedik az olajár, esnek a tőzsdék

Újabb fordulatok a háborúban - Emelkedik az olajár, esnek a tőzsdék

Az elmúlt napokban visszapattantak a tőzsdék, miután több indikáció is érkezett az iráni háború deeszkalációjával kapcsolatban, beleértve Donald Trump hét eleji megszólalását az egyeztetésekről, és az amerikai béketervről. Az piacok azonban ma újra lefordultak, miután Irán jelezte, hogy nem szándékozik közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, még akkor sem, ha Teherán jelenleg vizsgálja az amerikai javaslatot a háború befejezésére. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti, közvetítőkön keresztül történő üzenetváltás nem jelenti azt, hogy tárgyalásokat folytatnánk az USA-val. Szerdán az iráni állami média arról számolt be, hogy az ország elutasítja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát, és ismertette a háború befejezésére vonatkozó saját feltételeit. Az eseményeket követően ismét lefordulás látszik a tőzsdéken, az ázsiai piacok estek ma reggel, és Európában is eséssel telik a nap, valamint Amerikában is kedvezőlten a hangulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×