Infostart.hu
eur:
384.09
usd:
330
bux:
123380.99
2026. március 4. szerda Kázmér
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter (b2) és Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője az amerikai fegyveres erők felügyeletének bizottsága előtti meghallgatásán a washingtoni törvényhozás épületében, a Capitoliumban 2022. április 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Kelet-európai támaszpontok létesítéséről beszéltek amerikai katonai vezetők

Lloyd Austin védelmi miniszter és Mark Milley tábornok egyetértett abban, hogy a háborút csak az előzhette volna meg, ha amerikai katonákat telepítenek Ukrajnába.

Az orosz–ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz – ezt mondta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt.

"Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, (...) azt hiszem években mérhető" – fogalmazott a tábornok. "A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek" – tette hozzá Milley, aki szerint

Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, "amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák."

A tábornokot és Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a 2023-as költségvetési tervezettel kapcsolatban hallgatta meg a fegyveres szolgálatok bizottsága, de az amerikai sajtó beszámolója szerint a meghallgatás középpontjában az Ukrajna elleni orosz háború állt, illetve az a kérdés, hogy az Egyesült Államok mit tehet Ukrajna további megsegítése és Európa biztonságának megerősítése érdekében.

Milley szerint az esetleges újabb kelet-európai bázisokat azok az országok finanszírozhatnák, amelyek több amerikai katonát szeretnének határaikon belül látni. Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette. "Úgy gondolom, hogy sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is" – fogalmazott a katonai vezető.

Lloyd Austin kijelentette, hogy a kelet-európai biztonság bővítésére irányuló minden erőfeszítés egy "folyamatban lévő munka", amelynek részleteit valószínűleg a júniusi NATO-csúcson fogják megvitatni. A védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a közelmúltban a balti országok vezetői egyértelművé tették számára, hogy nagyra értékelik az ottani amerikai csapatok jelenlétét.

A kongresszusi képviselők azt a kérdést is feltették a védelmi miniszternek és a katonai vezetőnek, hogy mi lett volna az az intézkedés, amely megakadályozhatta volna, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Mindketten azt válaszolták, hogy

az elrettentés egyetlen lehetséges módja az lett volna, ha amerikai csapatokat telepítenek Ukrajnába.

Ezt a lehetőséget azonban elvetették, mert ez egy Oroszország elleni "kiterjedt" háború kockázatával járt volna.

Milley és Austin is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok számos dolgot tanult abból, ami az elmúlt hónapban történt Ukrajnában. Például azt, hogy "Oroszország jelentős katonai képességekkel rendelkezik, de nem tudta azokat hatékonyan használni." Austin szerint az orosz tiszthelyettesek nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel és a Kreml nem tudta biztosítani a szükséges ellátmányt a szárazföldi csapatok számára.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Doktrínaváltás Brüsszelben: megálljt parancsolnak a vendégmunkásokat importáló óriáscégeknek

Doktrínaváltás Brüsszelben: megálljt parancsolnak a vendégmunkásokat importáló óriáscégeknek

Többszöri halasztás után végre eldőlt, milyen irányba mozdul az Európai Bizottság legújabb stratégiája, amely a kontinens iparának versenyképességi hátrányait igyekszik orvosolni. Miközben jól látható, hogy az EU globális kihívói nem tartózkodnak attól, hogy közvetlen beavatkozással és támogatásokkal segítsék cégeik szektorális dominanciáját, addig az unió magas energiaárai, munkajogi szabályai és piacainak nyitottsága egy határozottan kezelendő helyzetet idézett elő. Bár az eredeti elképzelések szerint az ipargyorsító terv jelentős része az európai termelőkkel való kivételezésre épült volna, a bemutatott verziónak végül sokkal konkrétabb elképzelései vannak arról, hogy az ideérkező beruházásokból préseljenek ki hasznot a helyieknek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×