Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter (b2) és Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője az amerikai fegyveres erők felügyeletének bizottsága előtti meghallgatásán a washingtoni törvényhozás épületében, a Capitoliumban 2022. április 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Kelet-európai támaszpontok létesítéséről beszéltek amerikai katonai vezetők

Lloyd Austin védelmi miniszter és Mark Milley tábornok egyetértett abban, hogy a háborút csak az előzhette volna meg, ha amerikai katonákat telepítenek Ukrajnába.

Az orosz–ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz – ezt mondta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt.

"Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, (...) azt hiszem években mérhető" – fogalmazott a tábornok. "A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek" – tette hozzá Milley, aki szerint

Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, "amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák."

A tábornokot és Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a 2023-as költségvetési tervezettel kapcsolatban hallgatta meg a fegyveres szolgálatok bizottsága, de az amerikai sajtó beszámolója szerint a meghallgatás középpontjában az Ukrajna elleni orosz háború állt, illetve az a kérdés, hogy az Egyesült Államok mit tehet Ukrajna további megsegítése és Európa biztonságának megerősítése érdekében.

Milley szerint az esetleges újabb kelet-európai bázisokat azok az országok finanszírozhatnák, amelyek több amerikai katonát szeretnének határaikon belül látni. Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette. "Úgy gondolom, hogy sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is" – fogalmazott a katonai vezető.

Lloyd Austin kijelentette, hogy a kelet-európai biztonság bővítésére irányuló minden erőfeszítés egy "folyamatban lévő munka", amelynek részleteit valószínűleg a júniusi NATO-csúcson fogják megvitatni. A védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a közelmúltban a balti országok vezetői egyértelművé tették számára, hogy nagyra értékelik az ottani amerikai csapatok jelenlétét.

A kongresszusi képviselők azt a kérdést is feltették a védelmi miniszternek és a katonai vezetőnek, hogy mi lett volna az az intézkedés, amely megakadályozhatta volna, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Mindketten azt válaszolták, hogy

az elrettentés egyetlen lehetséges módja az lett volna, ha amerikai csapatokat telepítenek Ukrajnába.

Ezt a lehetőséget azonban elvetették, mert ez egy Oroszország elleni "kiterjedt" háború kockázatával járt volna.

Milley és Austin is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok számos dolgot tanult abból, ami az elmúlt hónapban történt Ukrajnában. Például azt, hogy "Oroszország jelentős katonai képességekkel rendelkezik, de nem tudta azokat hatékonyan használni." Austin szerint az orosz tiszthelyettesek nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel és a Kreml nem tudta biztosítani a szükséges ellátmányt a szárazföldi csapatok számára.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×