Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (a kivetítőn) beszél a lengyel parlament két házának együttes ülésén, Lengyelország NATO-csatlakozásának 23. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen 2022. március 11-én, az évforduló előtt egy nappal.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara

Volodimir Zelenszkij most az ausztrál parlamentben akart Moszkva elleni szankciókat elérni

Az ukrán elnök szerint Moszkva azért bátorodott fel ennyire, mert évekig sikertelenül próbálták megfékezni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ausztrál parlamenthez intézett üzenetében azt mondta: Oroszországot felelősségre kell vonni a múltban elkövetett hibáiért is, mert ennek híján más országok is felbátorodhatnak, és háborút indíthatnak szomszédjaik ellen.

Az ukrán elnök ezért újabb és szigorúbb szankciókat szorgalmazott Moszkvával szemben. Zelenszkij szerint Oroszország azért bátorodott fel ennyire, mert évekig sikertelenül próbálták megfékezni. A politikus úgy véli, ha most sem állítják meg, és vonják felelősségre, az másokat is háborúskodásra bátoríthat. Zelenszkij nem árulta el, mely országokra gondol, azonban Ausztrália és nyugati szövetségesei többször aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Kína egyre agresszívabb nyelvezetet használ Tajvannal szemben, amelyre saját területe részeként tekint.

"A globális biztonság sorsa most dől el"

- hangsúlyozta Zelenszkij. "Senki sem nyerhet, és senki sem mentheti meg a világot a pusztulástól, ha nukleáris fegyverek bevetésére kerül a sor" - figyelmeztetett.

Nyugati országok teljesen alaptalanak tartják a háborút. Oroszország azt állítja, azért indult meg Ukrajna ellen, hogy lefegyverezze és "nácimentesítse" szomszédját.

Az ukrajnai invázió február 24-i kezdete óta Ausztrália védelmi felszerelést és humanitárius segélyt küldött Ukrajnába, illetve megtiltotta a timföld és az alumíniumércek - például a bauxit - kivitelét Oroszországba.

Emellett büntető intézkedéssel sújtott 443 személyt - köztük Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló üzletembereket -, illetve 33 szervezetet és céget, egyebek között az orosz bankszektor nagy részét és az ország államadósságát kezelő szervezeteket.

Canberra csütörtökön jelezte: 35 százalékos büntetővámot vet ki az Oroszországból és a Fehéroroszországból származó importra.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×