Németország júniustól újabb támogatási csomagot kapnak az adófizetők az energia drágulása miatt. Az ország bár csökkenti orosz energiaimportját, Magyarországhoz hasonlóan nemet mond az orosz energiahordozók bojkottjára. A szociáldemokrata kancellár szerint ugyanis az komoly gazdasági válságot okozna.

A német szövetségi kormány március 24-én átfogó intézkedéseket hozott egy 17 milliárd eurós csomagról, gyakorlatilag egy német rezsicsökkentésről van szó – magyarázta Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója. A júniusban életbe lépő szabályok szerint az energiaára kompenzálására minden kereső bruttó 300 eurót adójóváírás formájában megkap, továbbá az adómentes családi pótlékot megnövelik 100 euróval. Egy kétgyerekes családnál így 800 euró jelenik meg.

"Egyesek szerint ez még mindig nagyon kevés, mert durván ebben az évben egy négyfős családnál 2000 eurós éves plusz kiadással kell számolni a magas energiaárak miatt" – mondta Bauer Bence.

Tavaly február óta egy év alatt 20 százalékkal emelkedtek az energiaárak, és a szakértő szerint a német háztartások most kezdik igazán realizálni, hogy milyen kiadásaik vannak. Németországban átalányt fizetnek és évente egyszer van elszámolás, akkor egy összegben kell kifizetni a különbséget az átalány és a tényleges fogyasztás között. Sokan nem kapták még meg ezt az elszámolást,

még nem realizálták, hogy milyen magas plusz költségek jönnek ki

– tette hozzá.

Miként a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol róla, Olaf Scholz kancellár az ARD közszolgálati tévének a hétvégén azt mondta, hogy elutasítja az orosz energiára vonatkozó bojkottot, mert rengeteg munkahely szűnne meg vele és egész iparágaknak kellene felfüggeszteniük a tevékenységüket.

"Nagyon hasonló helyzetben vagyunk Magyarországon, mint a németek. Németország gázellátásának mintegy 55 százaléka Oroszországból származik, és ez nagy függőséget jelent. Ha most egyik percről a másikra nullára vinnénk le, akkor óriási kihívásokkal küzdene a német gazdaság. Nyilvánvaló, hogy nem lehet azonnal megoldani, és Olaf Scholz szerintem okos és kiegyensúlyozott politikát folytat, ő ezt pontosan látja. Vannak mindig a politikai lózungok és vannak a konkrét megoldások a reálpolitikában, és most Németország e tekintetben reálpolitikát folytat. Az az érdekesség, hogy ezt az a közlekedési lámpa koalíció teszi meg, amely

nagyon ambicionált célkitűzésekkel indult el, de látszik, hogy a realitás egészen más tempót diktál"

– mondta Bauer Bence.

Miként arról a francia és az angol sajtó is beszámolt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban, március 17-én a Bundestag plenáris ülésén online közvetített beszédében nekitámadt Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárnak, és azt sürgette, hogy vezessenek be bojkottot. Hevesen kritizálta azt, hogy Németországnak fontosabb a gazdaság, mint az ukrajnai emberéletek. Zelenszkij arra is kitért, hogy az Északi Áramlat 2 megépítése cementet jelentett egy új fal megépítésére, és ugyanúgy falnak nevezte a NATO-csatlakozás és az EU-csatlakozás elutasítását is.

"Nagyon súlyos verbális támadásokat intézett a német politikai irányába, és nyilvánvalóan Németországban együttéreznek Ukrajnával, és a területi integritás mellett ki kell állni, de a németektől nem lehet elvárni, hogy a saját gazdaságukat tönkretegyék egyik percről a másikra" – vélekedett az igazgató. Szerint el kell nézni, hogy az ukrán elnök háborús helyzetben van, az életéért és a nemzetért küzd, az egész közvélemény támogatja őt, de valamilyen módon kiegyensúlyozottan kell ezt tenni és a háborús retorikába nem szabad beleesni.

"Morális nyomást gyakorol, hogy felelőssé tegye a német energiaimportot a háború folytatásáért, de ez egy régi narratíva, Magyarországon is tapasztaljuk" – mondta Bauer Bence.