eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Megrongálódott ukrán páncélozott katonai jármű az orosz határtól 40 kilométerre fekvő ukrajnai Harkovban 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Stanislav Kozliuk

Harmadik világháború? – Lehet, hogy már csak egyetlen esemény kell hozzá

Demkó Attila szerint ha orosz katonai erők valamely NATO-tagállam területén megjelennek, nagy baj lesz. Vlagyimir Putyin pedig megvalósítja a Szolzsenyicin 1990-es könyvében leírtakat. Címe: Hogyan mentsük meg Oroszországot?

A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője nem hiszi, hogy NATO-tagállamok területére mennének át az oroszok, ugyanis az akár a harmadik világháború kitöréséhez is vezethet.

Demkó Attila az InfoRádiónak azt mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök a mostani lépéssel megbontotta az 1945 után kialakult békerendet.

"Attól tartok, többről van szó, mint területszerzésről. Krím 8 évvel ezelőtt egy nagyon apró, de fontos része volt Ukrajnának, most viszont Putyinnak egész Ukrajnára vonatkozó követelései vannak, amelyek túlmutatnak olyan egyszerű politikai követeléseken, hogy ne legyen Ukrajna NATO-tag.

Le akarja fegyvereztetni az ukrán hadsereget, el akarja távolítani, akiket nácinak tart; ilyeneket egy ország sem tud végrehajtani, ez elfogadhatatlan"

- szögezte le Demkó Attila, hozzátéve, vannak erősen nacionalista elemek, "áram" Ukrajnában, de maga az ország nem fasiszta.

Történészként igazat adott azon keddi putyini kijelentésnek, hogy Ukrajna a mai területét részben a Szovjetuniónak köszönheti, így lett a része Kárpátalja és a Csehszlovákia egy része és Lengyelország keleti fele is, de "ennyire visszavetíteni a történelemben, ahogy ezt Putyin teszi, nagyon nehezen elfogadható", ilyenformán bontja meg az orosz elnök a világháború után kialakult rendet.

"Ezért a mostani esemény messze túlmutat 2014-en, amikor az egyébként 60 százalékban orosz lakosú Krímet elcsatolták" - fogalmazott Demkó Attila.

Hogy milyen hatásai lehetnek ennek a konfliktusnak akár a balti államokra, a lengyelekre vagy a románokra, arról elmondta, a legveszélyesebb pont talán nem a Baltikum.

"Moldova és a Dnyeszter-mellék lehet egy érintett térség, de én nem látom azt, hogy a nyugat, a NATO és Oroszország szembe mernének menni egymással. Ez olyan lépés lenne, ami a harmadik világháborúhoz vezethetne" - erősítette meg Demkó Attila.

Leszögezte azt is:

Ukrajna a fő célpont, miután Fehéroroszországot már integrálták Oroszországba, és "nagyon úgy tűnik, hogy Kazahsztánra teszi még rá a kezét Oroszország".

Mindenkinek azt javasolja, olvassa el Szolzsenyicin Hogyan mentsük meg Oroszországot? című könyvét.

"1990 körül leírta azt a forgatókönyvet, amelyet Putyin most szerintem megvalósít."

Hogy a Nyugat beavatkozhat-e ténylegesen, arról azt mondta, a Nyugat az elmúlt 20 évben semmi mást nem tett, mint saját magát lőtte lábon, nagyon rossz geopolitikai döntésekkel részt vett az iraki és az afganisztáni háborúban, Líbiában és Szíriában is beavatkozott és vereséget szenvedett, rengeteg energiáért és vérért cserébe.

"Ukrajnáért nem fognak meghalni az amerikaiak" - tette hozzá.

Ismételten aláhúzta: a jelenlegi ukrán államiság ellen tör Oroszország, nem lokális célokat követ, katonailag is nagy bevetésre készülhet, "képlékeny és rossz a helyzet".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×