Az EU statisztikai főigazgatóságának (Eurostat) jelentése szerint tavaly novemberben az európai uniós élelmiszerár-növekedés – az előző év azonos időszakához képest – 2,9 százalékos volt, amit azonban a több kelet-európai tagország megduplázott: Lengyelországban 6,1, Romániában 6,2, Bulgáriában 6,8 százalékos volt az élelmiszer-drágulás, miként csaknem az uniós átlag dupláját tette ki 5,4 százalékkal a magyar áremelkedés is.

A brüsszeli Politico idézett ennek kapcsán olyan véleményt, hogy miközben ezeket az államokat is érintik mindazon tényezők, amelyek a többi EU-tagot – a járványbezártság utáni nagyobb fogyasztástól a természeti katasztrófák okozta ellátási kimaradásokon át az energiaárak megugrásáig –, külön adottságuk, hogy az itt élők esetenként az uniós átlagot meghaladó mértékben költenek egyes élelmiszerekre, mindenekelőtt zöldségre.

Az EU-huszonhetek szintjén például a vásárlói kosár 13,5 százalékát teszik ki zöldségcikkek, míg ugyanez a lengyel és a magyar fogyasztók körében felmegy 16 százalékra, de Romániában például eléri a 25 százalékot is.

Tekintve, hogy a kapcsolódó áremelkedés a tömeges napi fogyasztást érinti,

a tagállami vezetés az érintett országok mindegyikében igyekszik valamilyen intézkedéssel tompítani a hatást.

A Politico riportja példaként utal a magyar kormány napokban elrendelt árstoprendeletére, amit egyébként a portál szerint az EU-tagságra pályázó Szerbia és Észak-Macedónia már korábban meglépett, midőn ideiglenesen befagyasztotta olyan alapvető élelmiszerek árát, mint a kenyér, a cukor és napraforgóolaj.

Az árstop ötlete Lengyelországban is felmerült – egy kormánypárti parlamenti képviselő, Kazimierz Smoliński beszélt róla –, de akkora felzúdulást váltott ki ellenzéki oldalon („kommunista időkre emlékeztető” lépésnek minősítve), hogy a Morawiecki-kormány elhatárolódott tőle, maga Smoliński pedig sietett hangsúlyozni, hogy kizárólag „saját ötletről” volt szó.

Ami nem jelenti azt, hogy a lengyel kormány beérné tétlenséggel. A Politico szerint

Varsóban mindenekelőtt az áfa oldaláról igyekeznek mérséklően hatni a vészes árnövekedésre.

Az EU pénzügyminiszteri tanács a járvány okozta gazdasági károkra tekintettel egy közelmúltban hozott döntésében felvetette annak lehetőségét, hogy a kormányok indokolt esetben egyes élelmiszereknél akár nulla százalékra is leszállíthassák a hozzáadottérték-adó mértékét.

A vonatkozó döntés EU-szinten még nem hatályos, de a brüsszeli portál szerint a Morawiecki-kormány most azért lobbizik, hogy már annak formális elfogadása előtt Varsóban élhessenek a zéró áfa bevetésével egyes élelmiszereknél, valamint egyes műtrágyáknál is.

Az áfacsökkentés lehetőségét amúgy jelentések szerint a térség további országaiban is fontolgatják, így napirenden van Romániában és Csehországban is.