A korábban „nyugat-balkáni mini-Schengenként” emlegetett együttműködési csomag a három szomszédos ország között időközben a „Nyitott Balkán” (Open Balkan) nevet vette fel, és a tervek szerint a benne foglaltak a jövő év elejétől fokozatosan a gyakorlatban is megvalósulnak.

Edi Rama albán miniszterelnök, Zoraj Zajev (leköszönő) északmacedón kormányfő és Aleksander Vučić szerb elnök az albániai Elbasanban gyűltek össze a hármójuk között elviekben már idén nyáron elhatározott „Nyitott Balkán” formális véglegesítésére. A hat egyezmény, amelyet kézjegyükkel láttak el, magában foglalta az egymás munkaerőpiacához való szabad hozzáférést, egymás állampolgárainak elektronikus azonosítási rendszerének összekapcsolását, továbbá kiterjedt az állam- és növényvédelem, valamint az élelmiszerbiztonság területére is.

A gyakorlatban mindez azt tudja majd jelenteni, hogy

az egyezmények alapján a három nyugat-balkáni ország állampolgárai a határon várakozás nélkül tudnak majd egymás területére belépni, külön engedély igénylése nélkül tudnak egymásnál munkát vállalni,

a polgárok iskolai/szakmai képesítéseit egymás között elismerik, továbbá minimális ellenőrzés mellett kerülhet sor egymás határain átívelő áruforgalomra és szolgáltatások nyújtására.

A cél egy, az európai egységes belső piachoz hasonló, egymás közötti határokat kiiktató közös kereskedelmi, beruházási övezet megteremtése, már az érintett államok remélt EU-tagságának bekövetkezte előtt.

Alexandar Vučić az egyezmények kapcsán úgy fogalmazott, hogy mivel az Európai Unióban „bővítési fáradtság” van, a tagságra váró országoknak saját erőből kell az „európai modell” minél több előnyét megmutatni a polgáraiknak és vállalkozóiknak.

A megállapodásból egyelőre kimaradt Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Montenegró. Az előbbi kettő elsősorban azért, amiért Szerbia továbbra is megtagadja Koszovó önállóságának elismerését, Montenegró pedig értesülések szerint attól tart, hogy nyitása az EU-tagságtól még láthatóan távol álló szomszédokkal lassíthatja az esetében már folyamatban lévő csatlakozási folyamatot az EU-hoz.

A hármak kapcsán mindenesetre Edi Raman albán elnök már egy korábbi nyilatkozatában kifejtette, hogy azért nem vártak rájuk is a bejelentéssel, mert rá akartak mutatni az EU-rendszer szerinte létező abszurditására, ahol mindent egyhangúan kell eldönteni, és bárki vétózhat. Ők hárman egyetértettek, és nem tartották szükségesnek, hogy előbb kivárják a térség többi államának is a teljes egyetértését, mielőtt belevágnak abba, amit egymás között már el tudnak fogadni – mutatott rá az albán államfő.

Rama a keddi aláírás alkalmával mindenesetre sietett leszögezni, hogy a kezdeményezés „nyitva áll a régió másik három országa előtt is”.

Hasonlóképpen, Vučić is arról beszélt, hogy kívánatos lenne a további szomszédok bekapcsolódása is, mert ezzel a következő genergáció jövője számára teremtenek jobb alapokat.

Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos elismerő szavakkal méltatta az aláírt megállapodásokat, és a kezdeményezés népszerűsítésére, kiterjesztésére biztatta a három ország vezetőit.

Zoran Zajev a maga részéről elismerte, hogy számára ez volt az első és utolsó „Nyitott Balkán” csúcstalálkozó, lévén a közeljövőben megválik majd kormányfői hivatalától. Az egyezmény szerinte kellően demonstrálja: a három ország nem törődik bele, hogy az „EU-bővítési folyamat túszaként” állandó kivárásra legyen ítélve. A „mini-Schengen” összerakásával mindenesetre egyszerre akartak belső hozadékot elérni és kifelé növelni a térség vonzerejét, akár a befektetők szemében, akár a nehezen alakuló majdani uniós tagság szempontjából – tette hozzá.