Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Afgán nők az iszlamista tálibok uralma alatti jogaikért tüntetnek Kabulban 2021. szeptember 3-án. Az előző tálib uralom idején, 1996-2001 között az iszlám törvények voltak érvényben, amelyek erősen korlátozták a nők jogait. A tálibok augusztusban foglalták el Afganisztán legnagyobb részét, miután az Egyesült Államok vezette NATO-erők kivonultak az országból, az utolsó amerikai katona augusztus 31-én távozott.
Nyitókép: MTI/AP/Wali Sabawoon

Végső elkeseredés - Apró nőtüntetés volt Afganisztán fővárosában

Természetesen alapvető jogaik érvényesüléséért ment utcára néhány tucat nő.

Nők tucatjai tüntettek csütörtökön Kabulban mindenekelőtt az oktatással, munkavégzéssel kapcsolatos és politikai jogaikért.

A résztvevők azt skandálták, hogy "élelmiszert, karriert és szabadságot". Egyesek transzparenseket tartottak fel, amelyeken hozzáférést követeltek a politikai hivatalokhoz.

A radikális iszlamista tálibok augusztusi hatalomátvétele nyomán az ilyen megmozdulásokat betiltották, ezt a tüntetést ugyanakkor engedélyezték Afganisztán új urai. A tálibok biztosítottak mindenkit, hogy mostani uralmuk jóval mérsékeltebb lesz, mint az 1990-es években volt. A nők azonban továbbra is ki vannak zárva a politikai életből, így nem viselhetnek hivatalt, illetve nem vehetnek részt a felsőoktatásban sem.

A hatósági engedély ellenére a tiltakozó akció egyik résztvevője, a 28 éves Sahera Kohisztán arról beszélt, hogy "a félelem mindig jelen van, de nem élhetünk örökké félelemben". "Harcolnunk kell a félelmünk ellen" - tette hozzá.

A tüntetés egyes résztvevői mindemellett támogatták a tálib vezetés azon bírálatát, hogy a nemzetközi közösség befagyasztotta az Afganisztánnak szánt segélyeit.

A tálibok hatalomátvétele óta első alkalommal küldött Szaúd-Arábia humanitárius segélyt Afganisztánba. Az Spa állami hírügynökség szerint két repülőgép indult 65 tonna humanitárius rakománnyal a dél-ázsiai ország megsegítésére. Abdallah ar-Rabiah, a szaúdi segélyközpont vezetője szerint összesen 197 tonna segélyt fognak hat repülővel eljuttatni Afganisztánba, illetve szárazföldi úton Pakisztánból 200 teherautó indul majd humanitárius szállítmánnyal.

A tálibok hatalomátvétele nyomán az Egyesült Államok befagyasztotta az afgán központi bank számláit, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap pedig felfüggesztette a segélyek folyósítását. Közben az ENSZ arra figyelmeztet, hogy a csaknem 40 milliós afgán népességből 23 milliót fenyeget éhínség az idei télen.

A The Wall Street Journal című amerikai lap egyébként csütörtökön az Egyesült Államok külügyminisztériumára hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai csapatoknak támogatást nyújtó több mint 60 ezer afgán tolmács és egyéb segítő maradhatott Afganisztánban. Ezek az emberek a tálibok megtorlásától tartva kérvényezték áttelepítésüket egy különleges vízumprogram keretében az Egyesült Államokba. A külügyi tárca szerint 33 ezren közülük már átestek a szigorú átvilágításon és elvileg jogosultak lehetnek a haladéktalan evakuálásra.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×