Valamennyi fontosabb, EU-ügyekkel foglalkozó brüsszeli nemzetközi sajtótermék beszámolt a francia elnök budapesti látogatásáról, amelynek során Macron találkozott a visegrádi országok vezetőivel, és külön is a vendéglátó magyar miniszterelnökkel, Áder János köztársasági elnökkel, valamint a magyar ellenzék képviselőivel.

Az EUobserver, a Euractiv, a Politico angol és francia kiadásai egyaránt vezető helyen foglalkoztak az eseménnyel, és mindegyikben visszatérő motívum volt a jogállamisági kérdés eltérő (macroni és orbáni) megítélése, miközben

mindegyik megjegyezte, hogy a hangnem közös sajtóértekezletükön egymás vonatkozásában mégis relatíve „békülékeny” volt,

mert láthatóan több kérdésben számítanak egymásra.

Ilyen az atomenergia használatának kölcsönös támogatása, a francia elnöknek oly fontos európai „stratégiai autonómia” kérdése, ezen belül is agrárönellátás favorizálása, vagy újabban az EU külső határainak megerősítése.

Az utóbbi kapcsán az EUobserver külön is kiemelte, hogy a migráció megítélésében Emmanuel Macron 2017-es elnökké választása óta „érezhetően jobbra tolódott”, és most már sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít az illegális bevándorlás megállításának, mint kezdetben.

A jelentések nem mulasztották el a szembenállásra utaló elemek megemlítését sem. Minden esetben emlékeztettek, hogy Orbán Viktor a közelmúltban kiemelt médiafigyelmet biztosítva külön-külön fogadta hivatalában Macron legfontosabb szélsőjobboldali kihívóit a következő évi elnökválasztáson, Marine Le Pent és Éric Zemmourt. Az EUobserver még azt is hozzátette, hogy

Orbán Viktor politikája láthatóan „inspirálóan hat” Európa több szélsőjobboldali politikusára.

Cserébe Macron most azzal kezdte budapesti látogatását, hogy megkoszorúzta a liberális társadalomtudományi felfogásáról ismert, két éve elhunyt Heller Ágnes filozófus sírját – jegyezték meg a nemzetközi tudósítások, megemlítve, hogy életében Heller az Orbán-kormány egyik markáns bírálója volt.

A jelentések többnyire

kiemelték azt is, hogy a francia elnök arra is talált időt, hogy rövid budapesti tartózkodása során találkozzon az ellenzék több vezetőjével,

így Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel, és Márki-Zay Péterrel, a jövő évi választásra készülő magyar ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltjével.

Valamennyien utaltak a budapesti sajtóértekezlet azon mozzanatára, amikor a magyar kormányfő utalást tett a világjárvány okozta gazdasági károk kompenzálására felállított európai uniós helyreállítási alap magyarországi részének brüsszeli visszatartására, amit Orbán Viktor a magyar gyermekvédelmi törvény szerinte téves brüsszeli értelmezésével magyarázott. E ponton – tették hozzá a tudósítások – a francia elnök szükségét érezte, hogy közbevetőleg megjegyezze: a közösségi források visszatartásának oka nem ez, hanem hanem a magyarországi korrupció és a közbeszerzési eljárások uniós megítélés szerint elégtelen mivolta.

Macron egyébként a találkozó után külön is nyilatkozott a nemzetközi sajtó egy szűkebb körének, amelynek értelemszerűen része volt az AFP francia hírügynökség, valamint egyebek között a brüsszeli Politico is. Utóbb valamennyien utaltak a francia elnök azon kijelentésére, mi szerint a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszéléséből

azt a következtetést vonta le, hogy jogállamisági kérdésben az áprilisi magyarországi parlamenti választásig „nem várható érdemi elmozdulás a magyar kormány álláspontjában”.

Mint megjegyezték, Macron ennek ellenére úgy fogalmazott, hogy Franciaország „kész Európa érdekében együtt dolgozni Magyarországgal”, (több tudósítás ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy igazából szüksége is van számos európai célja kapcsán a visegrádi országok támogatására is).

A Politico szerint a macroni együttműködési készség azért sem feltétlen kell, hogy nagy meglepetést okozzon, mert a portál tudomása szerint

a két politikus – Emmanuel Macron és Orbán Viktor – a színfalak mögött már eddig is akadt, hogy egymást segítették.

Ennek kapcsán idézték Manfred Webert, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának bajor vezetőjét, aki egy 2019-es nyilatkozatában arra panaszkodott, hogy „Macron szövetségre lépett Orbánnal”, ezzel is elősegítve azt, hogy őt (Manfred Webert) elüssék az európai bizottsági elnöki tisztségre történő jelöléstől.