INFORÁDIÓ
2022. október 1. szombat
Malvin

brazília

erdőirtás

jair bolsonaro

ensz

gálhidy lászló

wwf magyarország

klímacsúcs

Illegal mining causes deforestation and river pollution in the Amazon rainforest near Menkragnoti Indigenous Land. - ParĂĄ, Brazil

Szakértő: a brazil erdőirtás a kontinens kiszáradásával fenyeget

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást, az Európai Unió pedig, egy javaslata szerint, korlátozná azoknak a termékeknek a behozatalát az unióba, amelyek az erdőirtáshoz köthetők. Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjét kérdeztük.

A magyarországi erőterületeknek több mint a fele, 13 ezer négyzetkilométernyi (1,3 millió hektárnyi) erdő tűnt el az Amazonas-medencében csak az elmúlt évben a műholdas távérzékelő módszerek tanúsága szerint. A WWF Magyarország szakértője szerint az a fő aggodalom, hogy ha ez így megy tovább, akkor az egész világ szempontjából fontos erdőterületek nagy része sérülni fog, egyes becslések szerint már 2030-ra a 60 százalékát különféle degradációk, vágásterületek és leégetett foltok fogják jelenti. Mindez hosszú távon oda vezethet, hogy a dél-amerikai földrésznek a klímája is megbillenhet, megjósolhatatlan folyamatokat beindítva, és végső esetben az egész földrész kiszáradhat – vagyis a folyamat az egész Föld klímájára hatással lehet – emelte ki a szakember.

Gálhidy László ugyanakkor fontosnak nevezte megjegyezni, hogy az, ami most Dél-Amerikában történik, az Európában az elmúlt évszázadokban már lejátszódott. „De ne felejtsük el, hogy az amazóniai erdőterületnek a 87 százaléka még mindig áll, miközben ez Európára egyáltalán nem mondható el, tehát olyasmiért kárhoztatjuk a távoli országok döntéshozóit, gazdasági szereplőit, ami Európában zavartalanul lezajlódhatott a középkortól kezdve.”

Brazíliában az erdőterületek felszámolásához komoly gazdasági érdek fűződik, miután elsősorban marhalegelőket (80 százalék), másodsorban szójaültetvényeket (20 százalék) alakítanak ki az erdők helyén. Vagyis részint legálisan is zajlik az erődirtás, ám a teljes felszámolás 80 százaléka illegális – jegyezte meg Gálhidy László.

Egy ilyen erdőterület helyreállítása évszázadokat venne igénye, hiszen a trópusi erdők rendkívül sérülékenyek, és onnantól kezdve, hogy felszámolják őket, a talaj is nagymértékben is elveszíti a termőképességét.

A WWF Magyarország munkatársa ugyanakkor bizakodó a nemzetközi politikai nyomást illetően, amiatt, hogy az egész világ kárhoztatja a brazil erődirtás szabályozását és mértékét. Emellett Gálhidy László szerint a zöld civilszervezetek, köztük például a WWF is komoly szerepet játszhatnak, bekapcsolódva az otthoni döntéshozatali folyamatokba. Vannak olyan kerekasztalok, például a marhatenyésztőkkel és szójatermesztőkkel alakított platformok, amiknek a keretei között enyhíteni lehet az erdőirtás mai mértékét – ismertette a szakértő.

Nyitókép: Marcio Isensee e Sa/Getty Images

Kapcsolódó hang

Brazil erdőirtás – Gálhidy László, WWF Magyarország
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018