Infostart.hu
eur:
385.32
usd:
332.02
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Helyszínelők dolgoznak Kongsbergben 2021. október 13-án, miután egy férfi íjjal lövöldözött a norvég fővárostól, Oslótól mintegy 80 kilométerre délnyugatra fekvő városban. A támadásnak öt halálos áldozata van, két ember megsebesült,  köztük egy szolgálaton kívüli rendőr is.
Nyitókép: MTI/EPA/NTB/Terje Pedersen

A norvég terrorelhárítás szerint bármikor történhet a kongsbergi íjas ámokfutáshoz hasonló

A norvég terrorelhárítás vezetője úgy vélekedik, egy Norvégiához hasonlóan nyitott társadalomban az ilyen cselekedeteket előre jelezni és megelőzni sem könnyű, a rendőrségen múlik minden.

Öt ember halálával és három ember megsebzésével végződött október 13-án az a terrortámadás, amelyet a 37 éves dán állampolgár, Espen Andersen Braathen követett el Kongsbergben íj, nyilak és meg nem nevezett szúrófegyverek használatával.

Az északi ország belföldi hírszerzése (PST) szerint hasonló cselekmények a jövőben is előfordulhatnak Norvégiában - írja a Euronews.

"Egy ilyen típusú támadás, amelyet egy személy hirtelen felindulásból, egyszerű eszközökkel hajt végre, újra bekövetkezhet. Ez vitára kényszerít bennünket azzal kapcsolatosan, milyen kockázatokkal kell együtt élnünk egy demokratikus és nyitott társadalomban" - mondta Arne Christian Haugstoeyl, a PST terrorelhárítási vezetője az Aftenposten című norvég lapnak adott szombati interjújában.

Abban, hogy milyen kimenetele lehet egy jövőbeni hasonló akciónak, nem annyira a hírszerzés teljesítményének lesz szerepe a szakember szerint, hanem annak, hogy a rendőrség milyen gyorsan reagál az esetre.

Azt nem tudják megígérni, hogy a terrorelhárítás ki tudja védeni még egy ilyen támadás bekövetkeztét.

Andersen Braathen már évekkel ezelőtt fenyegető videót tett közzé az interneten, amelyről a PST 2017-ben értesítette a rendőrséget. A férfit akkor már egy ideje figyelték.

"Sajnos sokan vannak, akik gyűlölködő és fenyegető kijelentéseket tesznek az interneten. Hetente rengeteg olyan fotót, kommentet és posztot látunk, amelyek még Andersen Braathen évekkel ezelőtti videójánál is jelentősen durvábbak és szélsőségesebbek" - mondta Haugstoeyl az Aftenpostennek.

Arra a kérdésre, hogy ha valamit másképpen tettek volna, vajon megelőzhető lett volna-e a támadás, úgy válaszolt: megvárja az esettel kapcsolatosan zajló, független vizsgálat eredményeit, mielőtt a kérdésről nyilatkozna. A vizsgálat tárgya a rendőrség késlekedése a férfi letartóztatásában.

Az elkövető egyébként

elismerte a gyilkosságokat.

A norvég rendőrség előzetes véleménye szerint mentális betegsége áll a történtek hátterében, ezért az iszlám vallásra való áttéréséről adott vallomása nem a legfontosabb vonal a nyomozásban.

Az első hírek szerint íjjal és nyíllal végzett áldozataival a férfi, ám később a rendőrség már arról beszélt, hogy leszúrta őket.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×