eur:
392.94
usd:
366.85
bux:
66164.92
2024. április 25. csütörtök Márk
Helyszínelők dolgoznak Kongsbergben 2021. október 13-án, miután egy férfi íjjal lövöldözött a norvég fővárostól, Oslótól mintegy 80 kilométerre délnyugatra fekvő városban. A támadásnak öt halálos áldozata van, két ember megsebesült,  köztük egy szolgálaton kívüli rendőr is.
Nyitókép: MTI/EPA/NTB/Terje Pedersen

A norvég terrorelhárítás szerint bármikor történhet a kongsbergi íjas ámokfutáshoz hasonló

A norvég terrorelhárítás vezetője úgy vélekedik, egy Norvégiához hasonlóan nyitott társadalomban az ilyen cselekedeteket előre jelezni és megelőzni sem könnyű, a rendőrségen múlik minden.

Öt ember halálával és három ember megsebzésével végződött október 13-án az a terrortámadás, amelyet a 37 éves dán állampolgár, Espen Andersen Braathen követett el Kongsbergben íj, nyilak és meg nem nevezett szúrófegyverek használatával.

Az északi ország belföldi hírszerzése (PST) szerint hasonló cselekmények a jövőben is előfordulhatnak Norvégiában - írja a Euronews.

"Egy ilyen típusú támadás, amelyet egy személy hirtelen felindulásból, egyszerű eszközökkel hajt végre, újra bekövetkezhet. Ez vitára kényszerít bennünket azzal kapcsolatosan, milyen kockázatokkal kell együtt élnünk egy demokratikus és nyitott társadalomban" - mondta Arne Christian Haugstoeyl, a PST terrorelhárítási vezetője az Aftenposten című norvég lapnak adott szombati interjújában.

Abban, hogy milyen kimenetele lehet egy jövőbeni hasonló akciónak, nem annyira a hírszerzés teljesítményének lesz szerepe a szakember szerint, hanem annak, hogy a rendőrség milyen gyorsan reagál az esetre.

Azt nem tudják megígérni, hogy a terrorelhárítás ki tudja védeni még egy ilyen támadás bekövetkeztét.

Andersen Braathen már évekkel ezelőtt fenyegető videót tett közzé az interneten, amelyről a PST 2017-ben értesítette a rendőrséget. A férfit akkor már egy ideje figyelték.

"Sajnos sokan vannak, akik gyűlölködő és fenyegető kijelentéseket tesznek az interneten. Hetente rengeteg olyan fotót, kommentet és posztot látunk, amelyek még Andersen Braathen évekkel ezelőtti videójánál is jelentősen durvábbak és szélsőségesebbek" - mondta Haugstoeyl az Aftenpostennek.

Arra a kérdésre, hogy ha valamit másképpen tettek volna, vajon megelőzhető lett volna-e a támadás, úgy válaszolt: megvárja az esettel kapcsolatosan zajló, független vizsgálat eredményeit, mielőtt a kérdésről nyilatkozna. A vizsgálat tárgya a rendőrség késlekedése a férfi letartóztatásában.

Az elkövető egyébként

elismerte a gyilkosságokat.

A norvég rendőrség előzetes véleménye szerint mentális betegsége áll a történtek hátterében, ezért az iszlám vallásra való áttéréséről adott vallomása nem a legfontosabb vonal a nyomozásban.

Az első hírek szerint íjjal és nyíllal végzett áldozataival a férfi, ám később a rendőrség már arról beszélt, hogy leszúrta őket.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Nagy ígéretekkel indult, de súlyos kudarcot vallott Oroszország békemisszója – Mi lesz így a két ősellenség konfliktusából?

Nagy ígéretekkel indult, de súlyos kudarcot vallott Oroszország békemisszója – Mi lesz így a két ősellenség konfliktusából?

Heves tüntetésekhez vezetett Örményországban, hogy az ország vezetése úgy döntött, négy falut visszaad a szomszédos Azerbajdzsánnak, melyeket még a két ország között a Szovjetunió felbomlása idején kitört első hegyi-karabahi háborúban szállt meg. Jereván békeszerződésre törekszik a nála katonailag sokkal erősebb Azerbajdzsánnal, ennek érdekében megkezdték a határok pontos kijelölését. A béketörekvések ellenére a retorika sokszor még mindig háborús, az örmény lakosság pedig egyre jobban tart attól, hogy a szomszédos ország támadást indíthat ellenük. Az orosz békefenntartók eközben kivonultak Hegyi-Karabahból, így most már csak Azerbajdzsánon és Örményországon múlik, mihez kezdenek egymással.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 17:02
×
×
×
×