A személyes részvétellel, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón az Európai Tanács tagjai áttekintik a járványügyi és a koronavírus elleni oltóanyagokkal kapcsolatos helyzetet, valamint véleménycserét folytatnak az oltási stratégiákat illetően levont tanulságokról.

Az ülésen a tagállami vezetők az energiaárak közelmúltbeli emelkedéséről is tárgyalnak: megvizsgálják, hogy nemzeti és európai szinten milyen intézkedésekkel lehetne enyhíteni az áremelkedés hatásait.

A megbeszélések középpontjában áll az európai digitális átállás biztosítására irányuló uniós cél is. A napirenden a digitális menetrenddel és a fontosabb jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos eredmények, valamint a digitális összeköttetés és a globális partnerségek jelentőségének kérdése szerepel majd.

A vezetők értékelik a júniusi tanácsülés zárónyilatkozatában a migráció témakörében rögzítettek végrehajtását, továbbá stratégiai megbeszélést tartanak az uniós kereskedelempolitikáról és a külkapcsolatokról.

A csúcstalálkozó témái között szerepel továbbá a klímaváltozás kérdése. Az Európai Tanács 2019 decemberében hagyta jóvá azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Egy évvel később megállapodott abban a kötelező uniós célkitűzésben, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU kibocsátása. A mostani megbeszélés előkészíti a november közepén Glasgow-ban, az ENSZ szervezésében tervezett klímakonferencia uniós részvételét.

A tagállami vezetők megbeszélést folytatnak a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntéséról is, amelyben a testület a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A lengyel alkotmánybíróság nem vonta kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzítette, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.