Lengyelország nyitott a párbeszédre a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntéséről, a megoldásra törekszik, de nem fog zsarolás hatására cselekedni - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos ülésére érkezve.

A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntésével kapcsolatban, amelyben a testület a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre, Mateusz Morawiecki hangsúlyozta: Lengyelországnak nincs problémája vagy nézeteltérése más uniós országokkal a jogállamiság elveiről.

"Ugyanolyan hűek vagyunk a jogállamiság elvéhez, mint a többi tagország és az uniós intézmények" - fogalmazott.

Kijelentette: Lengyelország elismeri az uniós jog elsőbbségét mindazon területeken, ahol a nemzeti parlamentek azt átadták az Európai Uniónak. Egyes uniós intézmények azonban jogot formálnak maguknak arra, hogy olyan dolgokról hozzanak döntést, amelyekről nincs jogosultságuk dönteni. Lengyelország nem fogadja el az uniós bíróság döntését olyan területeket illetően, amelyek nemzeti hatáskörben vannak - jelentette ki.

"Nem fogunk beleegyezni az uniós intézmények kompetenciáinak folyamatos bővítésébe sem, de megoldásra törekszünk a viták során"

- tette hozzá.

Merkel a párbeszéd mellett

A kétnapos uniós csúcsra érkezve Angela Merkel német kancellár a lengyel alkotmánybíróság döntésére reagálva leszögezte: a várható vita az Európai Unió lényegét érinti. Azt mondta, támogatja az Európai Bizottságot abban, hogy jogi intézkedéseket fontolgat Lengyelországgal szemben, ugyanakkor a politikai párbeszéd folytatását szorgalmazta Varsóval, bármilyen lépés meghozatala előtt.

Az uniós bíróságon sorakozó, jogállamisággal összefüggő ügyek sokasága nem hoz megoldást - mondta. Kiemelte ugyanakkor: azt kell megvizsgálni, hogy az egyes tagállamok miként tekintenek az Európai Unióra. Az Európa jövőjéről kezdett konferenciasorozat jó terep ennek megbeszélésére - közölte.

Merkel nehezményezte, hogy a tagállami vezetők évek óta nem tudtak megegyezni az EU-ba érkező migránsok elhelyezésének módjáról. Rossznak nevezte, hogy a 27 tagállamnak nincs közös irányvonala a migrációval kapcsolatban, pedig - mint mondta -, az uniós bizottság "nagyon jó" javaslatokat tett erre vonatkozóan.

Az EU keleti határán észlelt megnövekedett migrációs nyomással összefüggésben véleménye szerint további gazdasági szankciók meghozatalán kell gondolkodni Fehéroroszországgal szemben "a minszki vezetés által támogatott embercsempészet" miatt.

A német kancellár szerint a tagállami vezetőknek megfontoltan kell reagálniuk a megemelkedett energiaárakra, és nem szabad olyan lépéseket tenniük, amelyek ellehetetlenítenék az EU piacának közös szabályait. Nem szabad teljesen felszámolni a piacot, inkább bővíteni kell, majd pedig, ha szükséges, szociális támogató intézkedéseket kell hozni - mondta.

Merkel szerint biztatóak az Európai Bizottság múlt héten közzétett iránymutatásai arról, hogy az tagországok milyen politikai lépéseket tegyenek az energiaárak emelkedése ellen az uniós jog megsértése nélkül. Ez "nagyon jó" dokumentum - mondta a német kancellár.

Új szintről beszélt Ursula von der Leyen

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke érkezésekor azt mondta, a lengyel alkotmánybíróság nemrégiben hozott döntése "új szintre emelte" a Brüsszel és Lengyelország között kialakult válságot. Kijelentette: a témában folytatott vita kimenetele döntő, "mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk, amikor alapvető értékeink védelméről van szó".

Az EU Fehéroroszországgal közös határán kialakult migrációs válságot von der Leyen Minszk "Európai Unió ellen indított hibrid támadásának" nevezte, és világossá tette: "senki életét sem szabad politikai célokból kockára tenni". Határozott és egységes válaszra van szükség az ilyen intézkedésekre - tette hozzá.

Charles Michel, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke érkezésekor kifejtette: a tanácskozás résztvevőinek messzemenő együttműködését és iránymutatását várja a megemelkedett energiaárak kezelése érdekében. Hozzátette: azt szeretné, ha az EU vezetői azonosítanák azokat a problémákat, területeket és intézkedéseket, amelyek esetében európai szintű előrelépésre van szükség.

A párizsi Élysée-palota közlése szerint Emmanuel Macron francia elnök aggodalmát fejezte ki a lengyel alkotmánybírósági ítélet okán kialakult helyzet miatt, és arra szólította fel Lengyelországot, hogy folytasson párbeszédet az Európai Bizottsággal. A párbeszéd út lehet a közös elvekkel és szabályokkal összeegyeztethető megoldás megtalálásához - közölte a francia államfő.

Mark Rutte holland miniszterelnök arról beszélt, hogy határozott, kemény választ igényel a lengyel alkotmánybíróság döntése. Továbbá reményét fejezte ki, hogy a lengyel kormány megteszi a szükséges és megfelelő lépéseket, hogy biztosítsa bíróságainak függetlenségét is.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a lengyel alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az uniós intézményeknek a politikai párbeszédet kell előtérbe helyezniük a súlyos büntetésekkel szemben.

Véleménye szerint "szégyen lenne", ha Lengyelország csak akkor hátrálna meg, ha pénzről van szó, ugyanis - mint hangsúlyozta - Európa az értékek és szabályok uniója is. "Ha mindez csak pénzzel működik, akkor szerintem erkölcsi problémánk van" - tette hozzá.

Alexander Schallenberg osztrák kancellár azt nyilatkozta:

Lengyelországnak komolyan kell vennie a pénzügyi fenyegetéseket.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az uniós szabályok közül "nem lehet mazsolázni, az Európai Unió alapértékei nem alku tárgyai".