Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Frankfurt, 2018. január 29.2017. augusztus 2-án Frankfurtban készített kép egy dízel Volkswagen kipufogóiról. Német újságok 2018. január 28-i beszámolói szerint a Volkswagen, a Daimler és a BMW által alapított és időközben már megszűnt, a szállítási szektor környezeti és egészségügyi helyzetével foglalkozó európai kutatócsoport (EUGT) megbízásából az aacheni Egyetemi Kórház egyik intézete 25 emberen tanulmányozta a dízel üzemanyag füstjében lévő egyik gáz, a nitrogén-dioxid (NO2) hatását. (MTI/AP/Michael Probst)
Nyitókép: Michael Probst

Jókorát szigorított az EU a légszennyezettség ügyében

Szigorította a légszennyezési határértékekre vonatkozó irányelveit az Egészségügyi Világszervezet (WHO), szerdán közzétett új ajánlásában felére, negyedére csökkentette a légszennyező anyagokra vonatkozó határértékeket.

Az ENSZ szakosított szervezete utoljára 2005-ben adott ki ajánlást a légszennyező anyagok határértékeiről.

A tanulmányok azt mutatják, hogy a rossz levegőminőség jóval károsabb az emberekre az eddig feltételezettnél. "A légszennyezés minden országban veszélyt jelent az egészségre, de leginkább az alacsony és közepes jövedelmű országokban sújtja az embereket" - indokolta az új irányelvek szükségességét Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.

"A WHO új levegőminőségi irányelvei bizonyítékokon alapuló gyakorlati eszköz a levegő minőségének javítására, amelytől az élet függ. Minden országot és mindazokat, akik a környezetvédelemért harcolnak, felhívok arra, hogy léptesse életbe az irányelveket, hogy csökkentsük a szenvedést és életeket mentsünk meg" - hangoztatta.

Az új irányelvek alapján a WHO felére, 10-ről 5 mikrogram/m3-re csökkentette a levegőben lévő szállópor (PM2.5) éves célértékét, a PM10 éves célértéket 20 mikrogrammról 15-re. A levegő nitrogén-dioxid szennyezettségére a jelenlegi éves 40 mikrogram/m3 helyett 10 ?g/m3 célértéket határozott meg.

"A WHO szinte az összes levegőminőségi határértéket csökkentette, figyelmeztetve arra, hogy az új irányértékek túllépése jelentős kockázatokat jelent az egészségre. Ugyanakkor a határértékek betartásával életek milliói menthetők meg. A szállóporhoz (PM2.5) köthető elhalálozás 80 százaléka elkerülhető lenne a világon, ha a jelenlegi légszennyezési határértékeket a javasolt új irányelvek alapján csökkentenék" - fogalmazott a szervezet közleménye.

A WHO becslése szerint évente mintegy hétmillió ember hal meg idő előtt a légszennyezés miatt, amely a gyermekeknél károsan hat a tüdő fejlődésére, növeli az asztma kialakulásának a kockázatát. A felnőtteknél a légszennyezés szív-és érrendszeri betegségeket okozhat, súlyosbíthatja a mentális betegségeket.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×