Önmagában a saría nem szélsőséges vagy erőszakos: a Koránon és tudósok tanításain alapuló jogrendszerét értjük a szó alatt, amely a modern muszlimok számára is útmutatást nyújt abban, hogyan viselkedjenek, miként alakítsák napi rutinjukat a hitrendszernek megfelelően. A saría utat jelent, nem joganyag - írja a Sky News.

A saría a Korán mellett Mohamed tanításait veszi alapul, valamint muszlim tudósok konszenzusa, az idzsma, és a hasonló esetek, azaz a kijász is részét képezi. Attól függően, hogy ki mennyire szorosan követi a saríát, az az élet összes területére is tud útmutatást nyújtani.

Értelmezés kérdése

"Annyira sokféle értelmezése van annak, hogy mit is jelent valójában a saría, hogy egyes helyeken viszonylag könnyen beilleszthető a politikai rendszerekbe" - mondja Steven A. Cook, a brit Council of Foreign Relations munkatársa. Ennek tükrében

egyes területeken a nagyon drasztikus büntetések, köztük amputáció vagy megkövezés,

illetve a nőket diszkrimináló intézkedések indoklására is felhasználják a saríát.

A muszlim országokban az elkövetett bűnök három kategóriába oszthatók.

• A tazirban a legenyhébbek a büntetések, melyek a bíró döntésén múlnak. A rokonok közti lopás, a sikertelen tolvajlási kísérlet, a hamis tanúzás tartoznak ide.
• A kiszasz bűntettek elkövetőit pontosan olyan büntetéssel sújtják, mint amilyen sérelmet a sértetteknek el kellett szenvedniük. A kiszasz jelentése szemet szemért: gyilkosság esetén az elkövetőt meg is ölhetik.
• A hudud a legsúlyosabb bűncselekmény, amely Isten elleni vétséget takar.Ide tartozik a lopás, a rablás, a házasságtörés és az alkoholfogyasztás, ezek olyan büntetésekkel járnak, mint a kéz- és lábamputáció, a korbácsolás és a halál. Mivel ezeket bizonyítani is szükséges, ilyen súlyos büntetéseket ritkán rónak ki a vádlottakra.

"A valóságban a legtöbb muszlim országban nem alkalmazzák a hagyományos klasszikus iszlám büntetéseket" - mondta Ali Mazrui, a Globális Kulturális Tanulmányok Intézetének munkatársa.

A tálibok szigorúan értelmezték

A tálibok 1996-2001 között a saría nagyon szigorú értelmezését alkalmazták Afganisztánban nyilvános megkövezésekkel, korbácsolásokkal és akasztásokkal. A zenét magát és a hangszereket egyetlen dob kivételével betiltották, tolvajok kezét levágták, a házasságtörőket megköveztették. Szövetségesekkel civileket mészároltak le, nem engedték, hogy az ENSZ 160 ezer éhezőnek élelmet juttasson, termőföldeket tettek tönkre és otthonokat romboltak le. Mindenféle emberábrázolás tilos volt fotótól a filmig: sokan ennek a korszaknak a visszatértétől rettegnek.

A nők jogai nem léteztek Afganisztánban a tálibok alatt,

gyakorlatilag házi őrizetben élhettek csak a lányok és asszonyok, mivel csak férfi rokon kíséretével hagyhatták el a házukat. Nem tanulhattak és dolgozhattak, a teljes testet eltakaró burka viselése pedig kötelező volt számukra. Nem viselhettek magas sarkú cipőt, nem léphettek ki otthonuk erkélyére, a házak földszintjén és első emeletén pedig be kellett festeni az ablakokat, hogy azon keresztül se láthassa őket senki - és ők se láthassanak ki.

Nem jelenhettek meg a médiában, nem volt lehetséges semmilyen ábrázolásuk, és azoknak a helyeknek nevét, amelyekben a nő szó szerepelt, meg kellett változtatni. A szabályokat megszegő nőket nyilvános korbácsolták meg.

Ha kifestették a körmüket, levágták ujjbegyüket, és megkövezték őket, ha nem fogadták el a tálib uralmat.

Bárki is szegett szabályt, nyilvános veréssel szégyenítették meg, vagy kivégezték.

Más képet sugallnának

Az utóbbi években tálibok igyekeztek szelídebb képet mutatni magukról, azt is megígérve, hogy a nő jogait nem nyirbálják meg. Arról beszéltek, a világ bizalmának elnyerése céljuk, és nem lesznek a terror melegágya. Sok afgán azonban nem hisz nekik: a tálibok által 2015-ben fejbe lőtt Malala Juszufzai attól tart, minden fejlődés, mely az elmúlt húsz évben bekövetkezett, elveszhet.