Infostart.hu
eur:
364
usd:
324.57
bux:
0
2026. október 15. csütörtök Teréz
Isztambul, 2018. szeptember 6.Heiko Maas német (b) és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter látogatást tesz az isztambuli német iskolában 2018. szeptember 6-án. (MTI/EPA/Tolga Bozoglu)
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

Megkapták az első pozitív külföldi visszajelzést a tálibok

A török külügy nagyon bizakodik az új felállást látva.

Pozitívnak ítéli Törökország azokat az üzeneteket, amelyeket az afganisztáni tálib mozgalom eddig küldött a kabuli hatalomátvétele óta - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden.

Pozitívan értékeljük a tálibok külföldieknek, diplomáciai képviseleteknek, sőt, a saját népüknek küldött üzeneteit - jelentette ki a török diplomácia vezetője Ammánban a jordániai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. Hozzátette: Ankara reméli, hogy e pozitív jelek a tálibok tetteiben is tükröződnek majd.

Cavusoglu azt is elmondta, hogy Ankara továbbra is tárgyalásokat folytat minden afganisztáni szereplővel, beleértve a tálibokat is. "Most az afgánok egyeztetnek egymás közt arról, hogy ki vegyen részt az átmenetben, és milyen jellegű átmeneti kormányzást alakítsanak ki. Meglátjuk, hogyan alakul a helyzet, és majd mindenről egyeztetünk" - mondta a török külügyminiszter.

Cavusoglu szólt arról is, hogy a török állampolgárok és az Afganisztánt elhagyni kívánó külföldiek kimenekítését folytatják majd, amint stabilizálódik a biztonsági helyzet a kabuli repülőtéren.

Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter "nyugtalanítónak" nevezte az afganisztáni fejleményeket, és azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb most az ország stabilitásának biztosítása. Jelezte: bíznak abban, hogy az afgánok képesek lesznek együtt munkálkodni országuk érdekeinek megvédéséért.

Újabb európai jelzések

Matteo Salvini, a jobboldali kormánypárti Liga vezetője kizárta, hogy Olaszország "több tízezer" afgán menekültet fogadjon be, ahogy azt a polgármesterek országos szövetsége sürgette kedden.

Az osztrák államfő ellenzi az Afganisztánba történő kitoloncolásokat, az aktuális politikai fejlemények alapján nem tartja "helyénvalónak" ezek erőltetését. Alexander Van der Bellen kedden saját közösségi oldalain (Twitter, Facebook) fejtette ki véleményét az afgán konfliktus kapcsán. A menekültjogot nem kapott afgán állampolgárok Ausztriából Afganisztánba történő kitoloncolása - tekintettel a jelenleg ott zajló szörnyű eseményekre - nem csupán "nem helyénvaló", hanem ellentmond az osztrák alkotmányban is rögzített emberi jogok európai egyezményének, amely megtiltja, hogy embereket küldjenek olyan országokba vissza, ahol üldöztetésnek, kínzásnak, gyilkosságnak vannak kitéve.

Címlapról ajánljuk
Cser-Palkovics András: a kormányzat mintha nem bízna eléggé az önkormányzatokban

Cser-Palkovics András: a kormányzat mintha nem bízna eléggé az önkormányzatokban

Az önkormányzatok a decentralizációra vonatkozó igényét, a régiós és testvértelepülési szintű összefogás szükségességét, az uniós pályázati pénzek megszerzésének fontosságát, a szolidaritási elv megfelelő alkalmazását is kiemelte Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Magyar Péter videón üzent, máris találkozott Robert Ficóval is Brüsszelben

A Visegrádi Négyek kormányfői külön találkozót tartottak Brüsszelben az EU-csúcs előtt szerdán késő este. Csütörtökön a „Kohézió barátai” csoport, majd az Európai Néppárt vezetői következnek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Óriási brüsszeli pénzvágásra készül az unió, amiből Magyarország jöhet ki győztesen

Óriási brüsszeli pénzvágásra készül az unió, amiből Magyarország jöhet ki győztesen

Csütörtökön és pénteken Brüsszelben ülnek össze az uniós vezetők, akiknek egyszerre kell választ találniuk a magas energiaárakra, a Kínával szembeni kereskedelmi hiányra és a 2028–2034-es költségvetés elosztására. A legnagyobb tét a hétéves keret, amelyre az ír elnökség 1,62 ezermilliárd eurós kompromisszumot javasolt a fukar és a felzárkázó tagállamok közötti vita enyhítésére, ez mintegy 8 százalékkal kevesebb a Bizottság eredeti tervénél. Magyarország egyelőre jól járhat, mert a vágások főként a központi programokat érintenék, az agrár- és kohéziós forrásokat viszont igyekeznek megóvni. Budapest ugyanakkor attól tart, hogy a szigorúbb feltételek a gazdák támogatását is veszélybe sodorhatják, és az új bevételi források aránytalanul terhelnék a szegényebb tagállamokat. A csúcson a migráció, Ukrajna támogatása és Montenegró csatlakozása is napirenden lesz, a költségvetési áttörés azonban még várat magára. Brüsszelből, a helyszínről jelentjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×