eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Egy MI-35 harci helikopter, amit afgán pilóta vezet, ablakából látszik Kabul külvárosa 2012. december 2-án. A magyar légikiképző csoport 12 katonája a helyi pilótákat és a műszakiakat tanítja a kabuli nemzetközi repülőtéren.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Szakértő: egy kevéske esély van a török-magyar misszióra Afganisztánban

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy véli, egy újabb afganisztáni misszióhoz önmagában kevés lenne Törökország és Magyarország.

Idén áprilisban jelentette be Joe Biden amerikai elnök, hogy véget ér a 2001 óta tartó afganisztáni NATO-misszió, és az Egyesült Államok által vezetett műveleti csoport elhagyja az országot szeptemberig. A csapatkivonás azonban a tervezettnél gyorsabban lezárulhat. Eközben – egyes hírek szerint – Törökország hajlandó lenne arra, hogy egy újabb missziót indítson az országba, amelyben magyar katonák is részt vennének. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint egy ilyen missziónak elég csekély az esélye akkor, ha az Egyesült Államok vagy a nyugat-európai NATO-tagországok semmilyen formában nem vesznek részt benne.

Wagner Péter azt is hozzátette, tudomása szerint Törökország még nem döntött az afganisztáni misszió mellett, és a jelenlegi amerikai–tálib megállapodás a missziót nem is teszi lehetővé.

Amennyiben ez a misszió mégis megvalósulna, akkor az az egész nemzetközi közösség számára – széles értelemben véve a Nyugatnak és a Keletnek egyaránt – szívességet tenne,

hiszen Kabulban nemcsak előbbiek tartanak fönn nagykövetségeket.

A szakember azonban úgy véli, a kabuli repülőtér biztosításához kevés lenne Törökország és Magyarország. Nem azért, mert a magyar vagy a török katonák ne tudnák őrizni a tábor körüli kerítést, illetve az ellenőrzőpontokat és bejáratokat, hanem azért, mert ehhez komoly logisztikai támogatás is kellene. Wagner Péter nem gondolná, hogy egy ilyen háborús helyzetben a magyar szállítógépek leszállnának. Törökország esetében pedig nagy kérdés, vajon mekkora számban áll rendelkezésre a megfelelő stratégiai katonai szállítóeszköz, hiszen Törökországnak közben Szíriában, Líbiában és Szomáliában is komoly érdekeltségei vannak.

A Külügyi Intézet munkatársa szerint

a tálibok – nyilvános retorikájuk ellenére – hajlandóak lennének szemet hunyni egy kabuli nemzetközi jelenlét felett, ezért mégis mutatkozhat egy kevés esély a misszióra.

„Előbb-utóbb elfoglalják Kabult, és amennyiben az iménti feltételezésem helyes, akkor az is egy lépés lenne a tálibok nemzetközi legitimációja felé” – magyarázta Wagner Péter. Hiszen, ha mindenki elmenekül Kabulból – értve ezalatt a nagykövetségeket és valamennyi nemzetközi szervezetet –, mert bizonytalan, hogy milyen átmeneti helyzet jöhet a tálibok megérkezésével a fővárosban, az jelentős hátrányt jelentene a táliboknak a nemzetközi elismerés felé. A kutató megismételte: a fentieket sokan vitatják, sőt, az egyik uralkodó narratíva továbbra is az, hogy ez egy középkori, barbár, ultrakonzervatív vallási szervezet ügye, a tálibokat pedig terrorista szerveznek titulálják, „ami nagy butaság, mert valójában egy felkelőszervezetről van szó”.

Számukra nagyon fontos lenne a nemzetközi elismerés, amit korábban soha nem kaptak – meg tette hozzá a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Tizenkét év után lett újra magyar tagja a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének, miután Gyenesei Leilát beválasztották az irányító testületbe a tisztújító kongresszuson. A világbajnok öttusázó az InfoRádióban elmondta: a sportág népszerűbbé és jobban eladhatóbbá válhat azzal, hogy a lovaglás helyére bekerült az akadályverseny a számok közé.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×