Infostart.hu
eur:
385.95
usd:
331.28
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Angela Merkel német kancellár (k, a pódiumon) beszédet mond a német parlament, a Bundestag üléstermében Berlinben 2021. június 24-én. Mögötte Wolfgang Schäuble (k), a német szövetségi parlament elnöke.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Angela Merkel búcsúbeszéde: tévút lenne az oltóanyagok szabadalmi oltalmának felszámolása

Az EU-csúcs előtt a német kancellár arról is beszélt, hogy Európának meg kell tanulnia a védekezést Oroszország hibrid támadásaival szemben.

A kormányfő a csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcstalálkozón képviselendő német álláspontot ismertető beszédében kiemelte: "az utóbbi hónapok eseményei megmutatták, hogy nem elég, ha a sok orosz provokációra összehangolatlanul válaszolunk".

A koordinálatlan reagálás helyett ki kell dolgozni a válaszlépések "közös és egységes mechanizmusait". Csak így lehet megtanulni a védekezést Oroszország hibrid támadásaival szemben.

Ugyanakkor meg kell határozni az EU és Oroszország "közös stratégiai érdekeit" is, és ki kell építeni az EU és az orosz elnök közvetlen kapcsolatát.

"Nem elég, ha csak az amerikai elnök tárgyal az orosz elnökkel, az EU-nak is ki kell dolgoznia tárgyalási formátumokat" - fejtette ki a szeptemberi Bundestag-választás után visszavonuló politikus, aki valószínűleg utoljára szólalt fel a parlamentben.

Az tagországok kormány-, illetve államfőit összefogó Európai Tanács értekezletének egy további témájáról, a koronavírus-világjárványról szólva a többi között hangsúlyozta, hogy a járvány ugyan még messze nem ért véget, "különösen a szegény országokban", de el kell kezdeni feldolgozni a történteket és levonni a tanulságokat.

Ilyen tanulság, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) megjelenése, a 2020 kora tavaszi "első megrázkódtatás" idején a tagországok nem összehangoltan védekeztek, hanem a nemzeti szintre összpontosítottak, és másfél év elteltével sem megfelelő az együttműködés, például az úgynevezett harmadik országok - EU-n kívüli országok - állampolgárainak beutazásának szabályozásában.

Ezért Németország támogatja az Európai Bizottság javaslatát az egészségügyi vészhelyzetek uniós szintű kezelését szolgáló új intézmény, az Egészségügyi Szükséghelyzet-reagálási Hatóság (HERA) felépítéséről - mondta a kancellár.

Aláhúzta, hogy tévút lenne a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid-19) elleni védelemre kifejlesztett oltóanyagok iparjogvédelmének "politikailag kikényszerített" visszavonása, mert hátráltatná a kutatás-fejlesztést.

Máskor is szükség lesz majd új oltóanyagokra, és kifejlesztésükhöz elengedhetetlen a szellemi tulajdon védelme. Ezért a szabadalmak feloldása helyett licenszek - gyártási engedélyek - révén kell javítani az ellátást a Covid-19 elleni oltóanyagokból - fejtette ki Angela Merkel.

A csúcstalálkozó témái közül kiemelte a menekültügyi migráció területén Törökországgal 2016-ban kezdett együttműködést is, rámutatva, hogy 3,7 millió regisztrált szíriai menekült él Törökországban.

Mint mondta, az Európai Bizottságnak "konkrét javaslatot" kell tennie a Törökországnak a menekültek ellátásához biztosított EU-s pénzügyi támogatás folytatásáról.

További feladat az EU és Törökország vámuniójának modernizálása.

Az EU és Törökország között "súlyos nézeteltérések" vannak a jogállamiság és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban, de a menekültügyi migráció közös kihívásával csak párbeszéd révén lehet megbirkózni, ezért tovább kell fejleszteni a stratégiai együttműködést.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Riasztó jelek a pénzpiacon: a japán válság után most a forint sorsa dől el, itt vannak a friss számok

Riasztó jelek a pénzpiacon: a japán válság után most a forint sorsa dől el, itt vannak a friss számok

Szerda reggel a devizapiacon továbbra is a kivárás dominál, a forint a főbb devizákkal szemben szűk sávban mozog. A befektetők figyelme egyszerre irányul a nemzetközi politikai-monetáris fejleményekre és a mai sűrű makroadat-naptárra, amelyek rövid távon irányt adhatnak az árfolyamoknak. A dollár mozgása, a jen körüli feszültségek és az amerikai inflációs-növekedési kilátások együtt dönthetik el, hogy a jelenlegi nyugodt kereskedés átcsap-e erősebb volatilitásba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×