Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna
Magyar katonák megérkeznek Puli Humriból a Camp Marmal táborba Mazari-Sarifban, hogy leadják felszerelésüket 2013. március 3-án. A magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) ez év tavaszán fejezi be a feladatát, a Magyar Honvédség kivonja PRT-kontingensét Baglán tartományból. Ezzel egy időben Magyarország a tartományi fejlesztési tevékenységét is befejezi Afganisztánban.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ismét Afganisztán felé vehetik az irányt a magyar honvédek

Bár döntés még nincs, nem kizárt, hogy ismét jelentősebb magyar kontingens szolgálhat majd Afganisztánban a NATO-kivonulás után.

Nem cáfolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Népszava érdeklődésére, hogy nemrég felmerült: magyar katonák mehetnek Afganisztánba a kabuli repteret őrizni azt követően, hogy az amerikai csapatok kivonulnak az országból.

Hétfőn a Közel-Kelettel foglalkozó, londoni székhelyű Middle East Eye arról írt, hogy Recep Tayyip Erdogan nemrég meglebegtette: Magyarországgal és Pakisztánnal karöltve Törökország szerepet vállalna a reptér védelmében. A portál megjegyezte, erre nagy szükség lenne, hiszen a NATO-csapatok távozása után a repülőtér kulcsfontosságú az afgán főváros stabilitása szempontjából, melynek szolgáltatásait nemcsak a Kabulban található követségek, de a civil szervezetek is igénybe veszik.

Ismeretes, a magyar miniszterelnök a június 13-i NATO-csúcs előtt külön egyeztetett Erdogannal, a távirati iroda beszámolója szerint az egyik fő téma a katonai együttműködés volt. A Middle East Eye egyenesen úgy tudja, hogy Orbán Viktor ennek során vetette fel, hogy magyar katonákat is bevethetnének – teszi hozzá a lap.

„A NATO csapatok kivonulása több súlyos kérdést is felvet Afganisztán és Európa jövőbeli biztonsága szempontjából is. Ezek közül legsúlyosabb a terrorizmus térnyerése miatti újabb migrációs hullámok veszélye. A terrorveszélyt és a migrációs hullámok kialakulását meg kell akadályozni” – válaszolta a külügy a Népszava azon kérdsére, hogy igazak-e a Middle East Eye hírportál értesülései. „Már zajlanak az egyeztetések, a döntés azonban nem született még meg”. Arról nincs információ, hogy mekkora kontingens jöhetne szóba; korábban Magyarország 150 katonával vett részt az afganisztáni misszióban.

A Népszava emlékeztet, a kabuli küldetés rendkívüli veszélyeket rejt magában. Mivel a tálibok legyőzésére irányuló, 20 éve tartó amerikai vezetésű misszió nem járt sikerrel, Afganisztánt ismét polgárháború fenyegeti.

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×