eur:
407.65
usd:
371.6
bux:
81356.38
2025. április 7. hétfő Herman
Virág Kolos édesapjához, Virág Zoltán ezredeshez, az Afganisztánból hazaérkező katonák parancsnokához bújik az afganisztáni szerepvállalás befejeztével Magyarországra érkezett utolsó váltás katonáinak fogadásán a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázison 2021. június 8-án.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Magyarország elhagyta Afganisztánt

Az afganisztáni szerepvállalás befejeztével Magyarországra, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázisra érkezett kedd este az utolsó váltás kilenc katonája.

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka az afganisztáni főhadiszállásról hozott magyar zászlót átvéve azt mondta: a lobogó jelképe annak az óriási erőfeszítésnek, amelyet a magyar katonák a NATO-szövetségesekkel vállvetve a közös biztonság érdekében 18 éven keresztül végrehajtottak.

A vezérőrnagy a katonák földet érésekor azt kérte, a több ezer magyar katona mellett, akik sikeresen hajtották végre küldetésüket és hazatérhettek a családjukhoz, emlékezzenek meg közösen arról a hét bajtársukról, akik az életüket adták Afganisztánban a magyar emberek és a világ biztonságáért.

A parancsnok a közmédiának elmondta: az elmúlt 18 év legfontosabb tapasztalata Magyarországnak, a NATO tagállamainak és az egész világnak az, hogy "a magyar katona mindig megállja a helyét, lehet rá számítani, és minden körülmények között végrehajtja feladatát".

Az afganisztáni NATO-kötelékben a magyar katonák az elmúlt 18 évben számtalan feladatot láttak el a könnyűlövészszázadtól és a helikopterkiképzéstől kezdve a biztosító és a tartományi újjáépítési csoporton keresztül az egészségügyi és a mentorcsoportig, de egy időben a kabuli reptér üzemeltetését is ellátták - sorolta.

Ruszin-Szendi Romulusz hangsúlyozta, az afganisztáni küldetésben részt vevő több ezer magyar katona óriási tapasztalatot szerzett, hiszen szinte minden szakterület kipróbálhatta magát éles körülmények között, amit beépítenek a mindennapi képzésbe, és még inkább hozzájárul a magyar emberek védelméhez, biztonságuk szavatolásához.

Az Afganisztánból érkező repülőgépet Magyarország légterébe érve két Gripen kísérte a kecskeméti repülőbázisra.

A NATO 20 éve van jelen Afganisztánban, ahol április végén 36 tagország 9600 katonája állomásozott.

Az észak-atlanti katonai szövetség hat éve indult Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű második missziója tanácsokkal, képzéssel segítette az afganisztáni biztonsági erőket.

A szövetségesek április közepén döntöttek a csapatkivonás megkezdéséről.

Joe Biden amerikai elnök úgy értékelte, hogy a misszió célkitűzése teljesült, és jelezte: szeptember 11-ig az utolsó amerikai katona is hazatér Afganisztánból. A dátum jelképes, mert az Egyesült Államok és a NATO a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően kezdett hadműveleteket Afganisztánban az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet felszámolása érdekében.

Címlapról ajánljuk
Európa és Oroszország fegyverkezése: a minőség, a pénz és az idő is különbség

Európa és Oroszország fegyverkezése: a minőség, a pénz és az idő is különbség

2024-ben mintegy háromszorosát költötték az európai NATO-tagállamok védelmi kiadásokra, mint Oroszország - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összeállításában. Horváth Sebestyén, az alapítvány elemzője kiemelte: azt is érdemes áttekinteni, mekkora különbség van az orosz és az európai fegyverek gyártási költségei között.

Forrong az autóipar: vezetőcserék sora jöhet a nagy cégeknél, miután befürödtek a villamosítással

A napokban a Volvo és a Seat-Cupra vezérigazgatói posztján is váltás történt, és a közeljövőben más autóipari konszerneknél is lehetnek hasonló személycserék. Szécsényi Gábor, Az Autó című szaklap főszerkesztője az InfoRádióban elmondta: a háttérben az áll, hogy nem halad jól a villamosítás, illetve az amerikai vámok is bonyolítják a helyzetet, melynek következtében sok gyártó ismét inkább a hibrid autókra koncentrál.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.07. hétfő, 18:00
Noszek Péter
a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója
Trump vámháborúja a magyar vállalatoknak is nagyon fájhat

Trump vámháborúja a magyar vállalatoknak is nagyon fájhat

Donald Trump április 2-án drasztikus vámintézkedéseket jelentett be, amelyek alapjaiban alakíthatják át a világgazdasági erőviszonyokat. Az Amerikai Felszabadítás Napjának nevezett program részeként 10%-os általános importvám lépett életbe április 5-től, április 9-től pedig országonként változó, akár 46%-os viszonossági vámokat is kivetnek – például Kínára 34%-ot, az EU-ra 20%-ot, Japánra 24%-ot. A tőzsdei árfolyamok már nagyot estek, mutatjuk, hogy milyen csatornákon keresztül hat a hazai nagyvállalatok működésére a vámháború. A hazai tőzsdei cégekkel és a magyar részvénypiaccal is foglalkozunk befektetési konferenciánkon, a május 8-i Portfolio Investment Day 2025-re itt lehet regisztrálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×