Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.33
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Joe Biden amerikai elnök (b2), felesége, Jill Biden (b), Boris Johnson brit miniszterelnök (j2) és neje, Carrie Johnson társaságában az angliai Cornwall grófságban fekvő Carbis Bayben 2021. június 10-én. Biden a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 csúcstalálkozójára érkezett Nagy-Britanniába.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg/Pool/Hollie Adams

Visszaszólt Kína a G7-nek

Kína a tények elferdítésével, rágalmazással és a belügyeibe való beavatkozással vádolja a hét vezető ipari hatalom csoportját a háromnapos angliai G7-csúcstalálkozón elhangzottakra és a zárónyilatkozatra reagálva.

Erről Kína londoni nagykövetségének szóvivője adott ki közleményt. A bírálatok Hszincsiang, Hongkong és Tajvan miatt érték Pekinget a hetek részéről. Ezek "még inkább felszínre hozták az Egyesült Államok és néhány más ország gonosz szándékait" – szögezte le a szóvivő.

A zárónyilatkozatban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Kanada, Franciaország, Olaszország és Japán kritikusabb volt Kínával szemben, mint bármikor korábban – jegyezte meg a dpa hírügynökség.

A G7-ek ígéretük szerint fellépnek Peking igazságtalan kereskedelmi gyakorlata, az emberi jogok megsértése és a hongkongi demokrácia eltiprása ellen. Ez utóbbira reagálva a kínai nagykövetség úgy reagált: a G7-eknek szembesülniük kellene azzal a ténnyel, hogy a volt brit gyarmat Hongkong 24 évvel ezelőtt visszatért az anyaországhoz.

"A csúcstalálkozó résztvevői tudomására hozták a világnak, hogy a politizálást szűk körben képzelik el, a hatalmi politizálás hívei, és mesterségesen gerjesztik a konfrontációt és a megosztást,

miközben együttműködésre volna szükség a világban a koronavírus-járvány és a klímaváltozás elleni küzdelemben és a gazdasági válságban" - írta a szóvivő.

Joe Biden amerikai elnök a csúcs után kijelentette, hogy a nyugati demokráciák versenyben állnak a világ autokratikus rendszereivel, de ez nem kizárólag és kifejezetten Kínára értendő.

A hetek tagjainak többsége részt vesz a hétfői brüsszeli NATO-csúcsértekezleten is, amelynek résztvevői várhatóan szintén bírálni fogják Kínát.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×