Két és fél év, négy választás, és nincs kormány Izraelben

Mint ismert, Benjamin Netanjahunak meglett volna a szükséges 61 mandátuma a kormányalakításhoz, ha mind a jobboldali nacionalista Cionista vallásosok nevű párt, mind az arab-iszlamista konzervatív Ra'am képviselői képesek lettek volna beülni egy koalícióba, de erre végül nem került sor.

Csepregi Zsolt, az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatója szerint a Likud elnöke az elmúlt 28 nap során – mióta Reuven Rivlin államfő a kormányalakításra fölkérte –, lényegében minden variációt végigpróbált, olyannyira, hogy a saját szövetségesei, a már említett vallásos cionisták és a két ultraortodox jobboldali párt mellett igyekezett meggyőzni a Ra'amot, hogy akár a koalícióban, akár kívülről támogassa a kormányát, miközben próbált hatni más jobboldali pártokra is, annak ellenére, hogy azok a választások során már jelezték, nem fogják lehetővé tenni számára az újabb kormányalakítást.

Az Izrael-szakértő megjegyezte: Netanjahu minden próbálkozása kudarcot vallott ugyan, mindez nem jelenti azt, hogy végleg feladná, tekintve, hogy még nincs új kormány, így továbbra is megvan az esélye, hogy visszaszerezze a kormányalakítás jogát:

• Egyrészt választás útján, a Likud és szövetségesei jó ideje igyekeznek elérni, hogy a törvényhozási mellett közvetlen kormányfőválasztás is legyen Izraelben, amelyre a 90-es években már volt példa az országban.
• Másrészt ha a másodjára felkért Jaír Lapid, a Van Jövő (Jes Atíd) nevű centrista párt vezetője szintén kudarcot vall, még mindig visszaszállhat a kormányalakítás joga a törvényhozásra, és ott bármelyik képviselő, aki fel tudja mutatni a 61 mandátumot, kormányt alakíthat.
• A harmadik lehetőség pedig az újabb, immáron ötödik rendes törvényhozási választás két és fél évben belül.

Jogi szempontból ráadásul az sem változtathat a felálláson, hogy mindeközben korrupciós eljárás van folyamatban Benjamin Netanjahuval szemben, legalábbis amíg el nem ítélik. Más kérdés, hogy a kneszet olyan törvények elfogadására készül, melyek megakadályoznák bármely izraeli állampolgár részvételét a választáson, aki ellen büntetőjogi eljárás van – tette hozzá a szakértő.

Csepregi Zsolt az InfoRádióban arra is kitért, míg egy évvel ezelőtt még azt lehetett mondani, hogy az izraeli államgépezet működését nem igazán befolyásolta a politikai válság és a folyamatos választási hullám Izraelben, mára ennek negatív hatásai egyre inkább mutatkoznak,

Élő adás

nincs rendes elfogadott költségvetés, ahogyan az izraeli haderőt szabályozó kérdések sem tisztázottak.

Ezért a Likudon kívül minden politikai szereplő hajlana egy úgynevezett nemzeti egységkormány megalakítására, aminek pontosan az lenne a célja, hogy elkerülhető legyen egy ötödik választás.