Az Országgyűlés honlapján olvasható indoklás szerint a környezeti kockázatok megelőzése és csökkentése, a jogérvényesítés hatékonyságának növelése, valamint a környezetvédelem szakmai önállóságának erősítése érdekében jön létre január 1-jén az új központi hivatal, amely átveszi az országos illetékességgel ellátott környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, erdészeti, klímavédelmi és állatvédelmi hatósági feladatok ellátását.
Környezetvédelmi hatósági ügyekben jelenleg a fellebbezési jog szűkebb körben érvényesül, de jövőre szélesítik, így a területi hatóságok kifogásolt döntéseivel szemben a főhatóság egyszerű, gyors, könnyen igénybe vehető és szakmai szempontú felülvizsgálatot biztosító jogorvoslati fórumot teremt – írták.
Szükség van továbbá az indoklás szerint az élő környezetért felelős miniszter felelősségi körének törvényi szintű rendezésére is a kormánytagok közti feladatmegosztás végrehajtása érdekében. Ennek megfelelően olyan törvények módosulnak, amelyek minisztériumi feladatköröket és szakterületi szabályokat tartalmaznak. Kiemelték ezek közül a géntechnológiát, az állatvédelmet és a klímapolitikát.
Át kell alakítani a korábbi hatósági rendszert is, így külön környezetvédelmi és ipari géntechnológiai hatóság, valamint mezőgazdasági géntechnológiai hatóság jöhet létre. A kormányzati átalakítás során az állatvédelem és állatjólét területe az élő környezetért felelős miniszter feladatkörébe kerül, ezért az állatvédelem alapvető szabályait lefektető törvény is módosul.
A klímavédelmi hatóság működéséhez és hatáskörének gyakorlásához szükséges végrehajtási rendeletek a szabályozási jogkört a klímapolitikáért felelős miniszternek adják.




