Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Kigali, 2017. augusztus 4.A ruandai népirtás áldozatainak emlékműve Kigaliban a ruandai elnökválasztás napján, 2017. augusztus 4-én. (MTI/EPA/Ahmed Jallanzo)
Nyitókép: MTI/EPA/Ahmed Jallanzo

Sosem látott dokumentumok a ruandai népirtásról

Franciaországban nyilvánosságra hoztak szerdán több fontos, Ruandával kapcsolatos, 1990 és 1994 közötti keltezésű archív dokumentumot, Francois Mitterrand volt államfő és Edouard Balladur volt kormányfő idejéből.

A ruandai népirtás kezdetének 27. évfordulójára időzített intézkedésnek köszönhetően megismerhetővé válik számos diplomáciai távirat és bizalmas feljegyzés tartalma.

Paul Kagame ruandai elnök szerdán üdvözölte az igazság feltárása érdekében tett francia erőfeszítéseket.

Március végén tette közzé egy történészekből álló bizottság a jelentését Franciaországnak az 1990 és 1994 közötti ruandai eseményekben játszott, - máig hevesen vitatott - szerepéről. A most nyilvánosságra hozott archív dokumentumok egy részére ez a jelentés is hivatkozik.

  • Ruandában az 1990 és 1994 közötti polgárháborús események vezettek el végül a népirtás kirobbanásához.
  • 1994 áprilisa és júliusa között a hutu vezetés felbujtására mintegy 800 ezer - többségében tuszi - embert gyilkoltak meg az afrikai országban.

A Vincent Duclert történész vezette bizottság jelentésében kiemelte Francois Mitterrand, illetve az ő vezérkari főnökének a felelősségét amiatt, hogy annak idején folyamatosan figyelmen kívül hagyták a népirtás kirobbanásának veszélyére intő jeleket. Az országot vérbe borító gyűlölet gyökerei a belga gyarmati időkre vezethetők vissza, amikor a gyarmattartó támogatásával évtizedeken át a tuszi közösség irányította az országot, és az etnikai és ezáltal társadalmi közösségek között teljesen ellehetetlenítették az átjárást.

Szerdán számos megemlékezést tartottak Franciaországban a népirtás kezdetének 27. évfordulóján.

Alain Juppé, a francia Alkotmánytanács tagja, a népirtás idején külügyminiszter, a Le Monde című francia napilap véleményrovatában bírálta a ruandai tuszikat gyakorlatilag sorsukra hagyó nemzetközi közösséget. Emlékeztetett, hogy külügyminiszterként a köztársasági elnökkel egyetértésben döntöttek a Türkiz-hadműveletről, hogy az ENSZ felhatalmazásával emberéleteket mentsenek meg.

"A nemzetközi színtér egyetlen szereplője sem emelte fel a kisujját sem, sem az ENSZ, sem az Afrikai Unió, sem európai partnereink, se a térség afrikai országai, sem az Egyesült Államok"

- olvasható a napilap internetes kiadásában megjelent írásban.

Franciaország szerepét elégtelennek minősítve Juppé megjegyezte: nem értették meg, hogy népirtás folyik, hogy a lehető leghatározottabban meg kell állítani a tömegmészárlást országban.

Paul Kagame ruandai elnök szerdán Kigaliban "fontos előrelépésként" értékelte a Duclert-jelentést, és üdvözölte Párizs arra irányuló erőfeszítéseit, hogy jobban meg akarja érteni a történteket.

Kagame, aki a vérontás áldozatainak emlékére tartott megemlékezésen szerdán most először foglalt állást a jelentés megjelenése óta, kijelentette: kormánya a bizottság köveztetéseit úgy értelmezte, hogy "Mitterrand tudott a tuszik ellen a ruandai szövetségesei által tervezett népirtásról", de továbbra is "támogatta őket, mert azt hitte, hogy Franciaország geopolitikai helyzete ezt kívánja".

A ruandaiak "csak játékszerek voltak geopolitikai játékokban"

- hangoztatta Kagame. Hozzátette: az ő kormánya is kidolgozott egy jelentést, "amely hasonló irányba mutat".

"Fontos, hogy továbbra is együtt dolgozzunk az igazság feltárásán" - mondta a televízió által sugárzott beszédében az elnök, a megemlékezésen ugyanis a koronavírus-járvány miatt a ruandaiak nem vehettek részt. Elmaradt az ilyenkor szokásos emlékező menet is.

Kagame elnökségének évei alatt, akinek a lázadó erői leállították a népirtást, feszült volt a francia-ruandai viszony, a felek egymás vádolták a népirtás előtt, alatt és után játszott feltételezett szerepekkel. 2017-ben a ruandai hatóságok még a népirtásban való cinkossággal is megvádolták Párizst. Kagame szerdai beszéde enyhülésre enged következtetni a két ország viszonyában - mutatott rá az AP amerikai hírügynökség.

Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×