Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.51
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Kigali, 2017. augusztus 4.A ruandai népirtás áldozatainak emlékműve Kigaliban a ruandai elnökválasztás napján, 2017. augusztus 4-én. (MTI/EPA/Ahmed Jallanzo)
Nyitókép: MTI/EPA/Ahmed Jallanzo

Sosem látott dokumentumok a ruandai népirtásról

Franciaországban nyilvánosságra hoztak szerdán több fontos, Ruandával kapcsolatos, 1990 és 1994 közötti keltezésű archív dokumentumot, Francois Mitterrand volt államfő és Edouard Balladur volt kormányfő idejéből.

A ruandai népirtás kezdetének 27. évfordulójára időzített intézkedésnek köszönhetően megismerhetővé válik számos diplomáciai távirat és bizalmas feljegyzés tartalma.

Paul Kagame ruandai elnök szerdán üdvözölte az igazság feltárása érdekében tett francia erőfeszítéseket.

Március végén tette közzé egy történészekből álló bizottság a jelentését Franciaországnak az 1990 és 1994 közötti ruandai eseményekben játszott, - máig hevesen vitatott - szerepéről. A most nyilvánosságra hozott archív dokumentumok egy részére ez a jelentés is hivatkozik.

  • Ruandában az 1990 és 1994 közötti polgárháborús események vezettek el végül a népirtás kirobbanásához.
  • 1994 áprilisa és júliusa között a hutu vezetés felbujtására mintegy 800 ezer - többségében tuszi - embert gyilkoltak meg az afrikai országban.

A Vincent Duclert történész vezette bizottság jelentésében kiemelte Francois Mitterrand, illetve az ő vezérkari főnökének a felelősségét amiatt, hogy annak idején folyamatosan figyelmen kívül hagyták a népirtás kirobbanásának veszélyére intő jeleket. Az országot vérbe borító gyűlölet gyökerei a belga gyarmati időkre vezethetők vissza, amikor a gyarmattartó támogatásával évtizedeken át a tuszi közösség irányította az országot, és az etnikai és ezáltal társadalmi közösségek között teljesen ellehetetlenítették az átjárást.

Szerdán számos megemlékezést tartottak Franciaországban a népirtás kezdetének 27. évfordulóján.

Alain Juppé, a francia Alkotmánytanács tagja, a népirtás idején külügyminiszter, a Le Monde című francia napilap véleményrovatában bírálta a ruandai tuszikat gyakorlatilag sorsukra hagyó nemzetközi közösséget. Emlékeztetett, hogy külügyminiszterként a köztársasági elnökkel egyetértésben döntöttek a Türkiz-hadműveletről, hogy az ENSZ felhatalmazásával emberéleteket mentsenek meg.

"A nemzetközi színtér egyetlen szereplője sem emelte fel a kisujját sem, sem az ENSZ, sem az Afrikai Unió, sem európai partnereink, se a térség afrikai országai, sem az Egyesült Államok"

- olvasható a napilap internetes kiadásában megjelent írásban.

Franciaország szerepét elégtelennek minősítve Juppé megjegyezte: nem értették meg, hogy népirtás folyik, hogy a lehető leghatározottabban meg kell állítani a tömegmészárlást országban.

Paul Kagame ruandai elnök szerdán Kigaliban "fontos előrelépésként" értékelte a Duclert-jelentést, és üdvözölte Párizs arra irányuló erőfeszítéseit, hogy jobban meg akarja érteni a történteket.

Kagame, aki a vérontás áldozatainak emlékére tartott megemlékezésen szerdán most először foglalt állást a jelentés megjelenése óta, kijelentette: kormánya a bizottság köveztetéseit úgy értelmezte, hogy "Mitterrand tudott a tuszik ellen a ruandai szövetségesei által tervezett népirtásról", de továbbra is "támogatta őket, mert azt hitte, hogy Franciaország geopolitikai helyzete ezt kívánja".

A ruandaiak "csak játékszerek voltak geopolitikai játékokban"

- hangoztatta Kagame. Hozzátette: az ő kormánya is kidolgozott egy jelentést, "amely hasonló irányba mutat".

"Fontos, hogy továbbra is együtt dolgozzunk az igazság feltárásán" - mondta a televízió által sugárzott beszédében az elnök, a megemlékezésen ugyanis a koronavírus-járvány miatt a ruandaiak nem vehettek részt. Elmaradt az ilyenkor szokásos emlékező menet is.

Kagame elnökségének évei alatt, akinek a lázadó erői leállították a népirtást, feszült volt a francia-ruandai viszony, a felek egymás vádolták a népirtás előtt, alatt és után játszott feltételezett szerepekkel. 2017-ben a ruandai hatóságok még a népirtásban való cinkossággal is megvádolták Párizst. Kagame szerdai beszéde enyhülésre enged következtetni a két ország viszonyában - mutatott rá az AP amerikai hírügynökség.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×