INFORÁDIÓ
2021. szeptember 19. vasárnap
Vilhelmina

astrazeneca

nagy-britannia

eu

angela merkel

korlátozások

Neumann-Mészáros Melinda székesfehérvári háziorvos oltáshoz készíti elő az AstraZeneca koronavírus elleni vakcináját Esze Tamás utcai rendelőjében 2021. március 17-én.

A vakcinavita mögött az AstraZeneca jogi hazárdjátéka is áll

Infostart / Fóris György

Nyilatkozatok sorát generálta kedden is a kilátásba helyezett európai uniós AstraZeneca-vakcina exporttilalmának lehetősége, amiben immár kormányfők is megszólaltak. Szakértők közben arra utalnak, hogy meglehet, az igazi bajkeverők a gyár jogi szolgálatánál keresendők.

Brüsszel nem exporttilalmat akar, hanem szerződésteljesítést – summázta az Európai Bizottság álláspontját a testület szóvivője, Eric Mamer a szokásos brüsszeli déli sajtóértekezleten. A testület egyetlen szándéka, hogy rákényszerítse a gyártót az általa aláírt szerződés betartására és a vállalt szállítások teljesítésére, valamint általában a kereskedő felek közötti viszonosság (reciprocitás) alkalmazására.

A brüsszeli Politico szerint a brit álláspont változatlanul az, hogy az európai uniós megrendelő alaptalanul vádaskodik, csak hogy elfedje: késésben van.

„A brit kormány kitartóan azzal érvel, hogy jobb szerződést írtak alá, amikor preferenciális szállítás jogot kötöttek ki maguknak.

Csakhogy ez minket nem érdekel, számunkra az a fontos, hogy a velünk kötött szerződést teljesítsék”

– idézett a brüsszeli hírszolgáltató egy névtelenséget kérő EU-tisztviselőt.

Aminek kapcsán egy brüsszeli diplomata egyúttal megjegyezte, hogy a kialakult helyzet igazából szerinte nem az EU és a brit kormány egymásnak feszüléséről szól, hanem az AstraZeneca jogi szolgálatának fejfájásáról. Azzal ugyanis, hogy

a cég tavaly nyáron 24 órán belül aláírt egymással párhuzamosan két, csak egymás rovására teljesíthető szállítási kötelezettséget

– mellesleg az európai uniós rendelést szignálták először –, egyúttal előre beprogramozták a vállalások lehetetlenségét is.

Az egyiknek csak úgy lehet maximális mértékben eleget tenni, ha a másikat megkárosítják – mutatott rá az idézett forrás, aki egyúttal emlékeztetett, hogy az abnormális helyzet terheit eddig az EU-oldal viselte, ideje, hogy immár a brit félre is jusson valami.

Elviekben ez utóbbi lehetne a hollandiai AstraZeneca-üzem kiszállításainak a leállítása, aminek lehetősége amúgy láthatóan rögtön eléggé felrázta ahhoz a brit kormányt, hogy Boris Johnson hétfőn máris telefonos egyeztetésbe kezdett a befolyásosabb EU-tagállamok vezetőivel. (Értesülések szerint, ha az AstraZeneca-szérum kiegészítő elemeit gyártó holland üzem kiesik a a brit gyártási láncból, azzal rövid időn belül legalább két hónapot csúszhat a brit oltási program.)

Kedden távolról sem tűnt biztosnak, hogy ilyen exportblokkolásra végül valóban sor kerül majd. Az elvi döntés a csütörtöki online EU-csúcsra vár, de

az előzetes reagálások nem feltétlen utaltak egyöntetű álláspontra a huszonhetek között.

Emmanuel Macron francia elnök egyértelműen kiállt az exporttilalom lehetősége mellett – „támogatom a Bizottság elnökének a bejelentését”, jelentette ki -, és holland kormánytisztviselők is lapjelentések szerint azt jelezték, hogy ha nincs elmozdulás az AstraZeneca európai szállításaiban és komolyan felmerül az EU-tilalom lehetősége, Hága „elviekben” kész lehet a hollandiai kiszállítást megtagadni, amíg a brit vakcinagyártó teljesíti a kötelezettségét.

Bőven akadtak azonban ennek helyességét vitató vélemények is. Thomas Byrne ír európai ügyi miniszter például azt nyilatkozta a Politicónak, hogy kormánya azt javasolja a Bizottságnak, „kétszer is gondolja meg”, mielőtt az exporttilalom eszközéhez nyúlna, mert ez

olyan láncreakciót indíthat el, ami egész ellátási láncokat romba dönthet.

Lapértesülések szerint hasonló véleményen voltak spanyol és svéd kormányzati illetékesek is.

Láthatóan a két szélsőség között igyekszik lavírozni a német álláspont. Angela Merkel kancellár egyfelől vasárnap még úgy nyilatkozott, hogy határozottan támogatja az Európai Bizottság elnökét fellépésében, majd hétfői megszólalásaiban is elismerte, hogy „problémák vannak” az AstraZeneca vonatkozásában, és az aláírt szerződés teljesítése jogos elvárás.

Egyúttal azonban azt is hozzátette, hogy

ami az esetleges exportkorlátozást illeti, ebben azért „körültekintően” kell eljárni, „mindenekelőtt az ellátási láncok tekintetében”.

A német-amerikai Pfizer elkészítéséhez szükséges anyagok egy része például a brit Yorkshire-ban készül – mutatnak rá jelentések ennek kapcsán.

Annyi bizonyos, hogy a kérdést megvitatják az EU-tagállamok vezetői csütörtökön kezdődő tanácskozásukon – tette hozzá a kancellár is, aki egyúttal hangsúlyozta, hogy mindenki biztos lehet abban, „felelős döntés születik majd”, aminek része a brit kormánnyal történő egyeztetés is.

A maga részéről ez utóbbit osztó bizakodással kommentálta a várható fejleményeket egy hétfői csoportos interjújában Boris Johnson brit miniszterelnök is. Úgymond, az EU-partnerekkel az utóbbi hetekben folytatott egyeztetései megerősítették abban, hogy „az EU nem készül blokádra. És ez a lényeg.”

Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018