A külgazdasági és külügyminiszter a magyar közmédiának azt mondta: Románia a negyedik legfontosabb exportpiac Magyarország számára, és az Erdélyben élő jelentős magyar közösség miatt is kritikus fontosságúak a két ország közti összeköttetések.

"Vannak közös érdekek, amelyekért együtt lépünk fel Brüsszelben, vannak közös beruházások. A magyar-szlovák és magyar-szerb kapcsolatok mintájára ezek a gyakorlati sikerek kellő alapot fognak adni a magasabb szintű bizalomnak, amelynek nyomán pedig a forró, kényes témákat is, amelyek alapvetően a nemzeti közösségek jogaihoz kapcsolódnak, a siker reményével tudjuk megvitatni" – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter román kollégáján, Bogdan Aurescu külügyminiszteren kívül Claudiu Nasui gazdasági, Catalin Drula közlekedési, Virgil Popescu energiaügyi és Cseke Attila fejlesztési miniszterrel is találkozott.

Román kollégáival egyebek között arról állapodtak meg, hogy

2024-ig megnyitják a két ország közti harmadik autópálya-összeköttetést Mátészalka és Szatmárnémeti között, és másutt is új határátkelőket engedélyeznek.

Mint mondta: nevetséges és egyben szomorú, hogy létezik tíz olyan határon átvezető út, amely megépült, közelebb hozhatná egymáshoz a határ mentén élő közösségeket és településeket, de ezek használatát még nem engedélyezték.

A magyar fél vállalja a határellenőrzési infrastruktúra kiépítését, és azt kéri román partnerektől, hogy a tíz út használatba vételét engedélyezze.

Arról is megegyeztek, hogy 2024-re Magyarország kétvágányúsítja a Budapest-Békéscsaba-Lökösháza vasútvonalat, amely román oldalon Kürtöstől folytatódik. A román fél is végrehajtja a modernizációt, így Budapest és Bukarest között mind a személy-, mind a teherforgalom számára a vasúti közlekedési idő jelentős mértékben le fog csökkenni.

Szijjártó Péter rámutatott: közös a két ország érdeke abban is, hogy a Fekete-tenger Romániához tartozó gázmezőin mielőbb meginduljon a gáz kitermelése, hiszen ez Magyarország számára újabb gázbeszerzési forrást jelentene.

Megállapodtak arról, hogy

amennyiben megindul a fekete-tengeri gázkitermelés, a Romániát Magyarországgal összekötő gázvezeték kapacitását a jelenlegi 1,75 milliárdról 4,4 milliárd köbméterre bővítik,

megnyitva a román gáz előtt a magyar és Magyarországon keresztül a többi közép- és nyugat-európai piacot.

A külgazdasági és külügyminiszer több olyan közös érdeket is említett, amelyben a román féllel együtt akarnak fellépni Brüsszelben. Ezek egyike a nukleáris energia ügye, amelynek használatát az európai energiaszabályozás jelenleg háttérbe próbálja szorítani.

Közös érdek Bulgária és Görögország gázvezetékrendszerének mielőbbi összekötése is, amely hozzáférést biztosíthat Románia és Magyarország számára is a déli gázszállítási útvonalhoz, amely a Kaukázusból, később pedig a Közép-Ázsiából származó gázt juttathatja el ebbe a térségbe.

Közösen fognak fellépni annak érdekében is, hogy az úgynevezett uniós "mobilitási csomagot" a jövőben ne érvényesítsék, mert az hátrányos helyzetbe hozza a közép-európai, köztük a magyar és román szállítmányozási vállalatokat.