Infostart.hu
eur:
356.35
usd:
311.81
bux:
142723.42
2026. július 13. hétfő Jenő
Piros szalagot visel védőruházatán egy egészségügyi dolgozó az előző napokban végrehajtott katonai hatalomátvétel elleni tiltakozás jeléül a ranguni Központi Női Kórház előtt 2021. február 3-án. Egy civil engedetlenségi mozgalom Facebookon közzétett bejelentése szerint Mianmarban hetven kórház egészségügyi személyzete lépett sztrájkba, mert véleményük szerint a katonaság saját érdekeit a koronavírus-járvánnyal küzdő emberek érdekei elé helyezi.
Nyitókép: MTI/EPA/Lynn Bo Bo

Vádat emeltek Aung Szan Szú Kjí ellen

Közben számos kórházi dolgozó sztrájkolt, a mianmari puccs ellen tiltakozva.

A mianmari rendőrség vádat emelt az ország őrizetbe vett eddigi vezetője, Aung Szan Szú Kjí ellen, mert megsértette az import-export törvényeket – írta a Reuters hírügynökség egy rendőrségi dokumentumra hivatkozva.

A vádemelést azért kezdeményezték, mert Szú Kjí najpjidói otthonában illegálisan beszerzett és engedély nélkül használt kézi adóvevőket találtak egy razzia során. A dokumentumban

szorgalmazták a politikus őrizetben tartását február 15-ig, amit a bíróság jóvá is hagyott.

Aung Szan Szú Kjí házi őrizetben van azóta, hogy a mianmari hadsereg hétfőn átvette a hatalmat a délkelet-ázsiai országban. A politikus - aki még ellenzéki vezetőként Nobel-békedíjat kapott - hatalomra kerülését megelőzően összesen 15 évet töltött házi őrizetben.

A rendőrség Vin Mjint elnök ellen is vádat emelt a katasztrófavédelmi törvény megsértése miatt.

Szú Kjí pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) szerdán közölte: több irodájában házkutatást tartottak. A kedden kezdődött razziák során dokumentumokat és számítógépeket koboztak el. Az NLD felszólította a hatóságokat, hogy fejezzék be a párt elleni, szerintük törvénytelen intézkedéseket.

Eközben számos kórházi dolgozó munkabeszüntetéssel tiltakozott a puccs ellen.

Az újonnan létrejött Mianmari Polgári Engedetlenségi Mozgalom nevű szervezet közleményében azt írta: 30 település 70 egészségügyi létesítménye csatlakozott a kezdeményezéshez. A szervezet azzal vádolta a hadsereget, hogy a nép érdeke helyett a saját érdekét tartja szem előtt a világjárvány miatt egyébként is nehéz időszakban.

A délkelet-ázsiai országban november 8-án választásokat tartottak, amelyen az NLD 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben, míg a hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott. Az országot 1962-től 2011-ig vezető katonaság az eredmények felülvizsgálatát követelte szabálytalanságokra hivatkozva. Mivel ez nem történt meg, illetve a választási bizottság nem tartotta megalapozottnak a vádakat, a hadsereg hétfőn átvette a hatalmat. A katonai kormány jelezte: egy független és elfogulatlan tagokból álló, új választási bizottság fogja kivizsgálni a csalások ügyét.

Címlapról ajánljuk
Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.

Magyar Péter részletes Fidesz-forgatókönyvről írt Sulyok Tamás államfő leváltása ügyében

„Tudjuk, hogy a Fidesz kézi irányításra tért át a Sándor-palotában” – írta Magyar Péter miniszterelnök Facebook-oldalán. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alaptörvény módosításáról, amely többek között kimondja a jelenlegi köztársasági elnök mandátumának megszűnését is. A kormányfő szerint Sulyok Tamásnak a Fidesz „megtiltotta az aláírást”.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×