eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Piros szalagot visel védőruházatán egy egészségügyi dolgozó az előző napokban végrehajtott katonai hatalomátvétel elleni tiltakozás jeléül a ranguni Központi Női Kórház előtt 2021. február 3-án. Egy civil engedetlenségi mozgalom Facebookon közzétett bejelentése szerint Mianmarban hetven kórház egészségügyi személyzete lépett sztrájkba, mert véleményük szerint a katonaság saját érdekeit a koronavírus-járvánnyal küzdő emberek érdekei elé helyezi.
Nyitókép: MTI/EPA/Lynn Bo Bo

Vádat emeltek Aung Szan Szú Kjí ellen

Közben számos kórházi dolgozó sztrájkolt, a mianmari puccs ellen tiltakozva.

A mianmari rendőrség vádat emelt az ország őrizetbe vett eddigi vezetője, Aung Szan Szú Kjí ellen, mert megsértette az import-export törvényeket – írta a Reuters hírügynökség egy rendőrségi dokumentumra hivatkozva.

A vádemelést azért kezdeményezték, mert Szú Kjí najpjidói otthonában illegálisan beszerzett és engedély nélkül használt kézi adóvevőket találtak egy razzia során. A dokumentumban

szorgalmazták a politikus őrizetben tartását február 15-ig, amit a bíróság jóvá is hagyott.

Aung Szan Szú Kjí házi őrizetben van azóta, hogy a mianmari hadsereg hétfőn átvette a hatalmat a délkelet-ázsiai országban. A politikus - aki még ellenzéki vezetőként Nobel-békedíjat kapott - hatalomra kerülését megelőzően összesen 15 évet töltött házi őrizetben.

A rendőrség Vin Mjint elnök ellen is vádat emelt a katasztrófavédelmi törvény megsértése miatt.

Szú Kjí pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) szerdán közölte: több irodájában házkutatást tartottak. A kedden kezdődött razziák során dokumentumokat és számítógépeket koboztak el. Az NLD felszólította a hatóságokat, hogy fejezzék be a párt elleni, szerintük törvénytelen intézkedéseket.

Eközben számos kórházi dolgozó munkabeszüntetéssel tiltakozott a puccs ellen.

Az újonnan létrejött Mianmari Polgári Engedetlenségi Mozgalom nevű szervezet közleményében azt írta: 30 település 70 egészségügyi létesítménye csatlakozott a kezdeményezéshez. A szervezet azzal vádolta a hadsereget, hogy a nép érdeke helyett a saját érdekét tartja szem előtt a világjárvány miatt egyébként is nehéz időszakban.

A délkelet-ázsiai országban november 8-án választásokat tartottak, amelyen az NLD 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben, míg a hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott. Az országot 1962-től 2011-ig vezető katonaság az eredmények felülvizsgálatát követelte szabálytalanságokra hivatkozva. Mivel ez nem történt meg, illetve a választási bizottság nem tartotta megalapozottnak a vádakat, a hadsereg hétfőn átvette a hatalmat. A katonai kormány jelezte: egy független és elfogulatlan tagokból álló, új választási bizottság fogja kivizsgálni a csalások ügyét.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×