A hadsereg átvette a hatalmat Mianmarban, az ország államtanácsosát, Aung Szan Szú Kjit több demokratikus politikussal együtt letartóztatták, választási csalásra hivatkozva.

A hadsereg főparancsnoka egy éves szükségállapotot hirdetett.

Már a nemzetközi világ is felszólalt: a puccsra reagálva Joe Biden amerikai elnök a szankciók újbóli bevezetését helyezte kilátásba - az EU pedig követeli a novemberi választási eredmények tiszteletben tartását, közben az ENSZ BT megosztott a kérdésben való állásfoglalást illetően -, és bár a hadsereg új választásokat ígér, mégis kinevezett új minisztereket.

Háda Béla dél-ázsiai térségi szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa az InfoRádióban elmondta,

a katonai hatalomátvétel meglehetősen szervezett és jól végiggondolt akcióként zajlott le.

"Lényegében február 1-jére virradóra jelentette be a vezérkari főnök az ország nemzeti védelmi és biztonsági tanácsának ülésén, hogy átveszi az ország irányítását, és őrizetbe vették pár órával korábban a 2020 novemberi választáson győztes Nemzeti Liga a Demokráciáért párt elitjét, illetve a kormány vezető politikusait, beleértve Aung Szan Szú Kji államtanácsost is" - idézte fel Háda Béla.

A politikusnő helyzete a kulcskérdés most, hiszen egy Nobel-békedíjas emberi jogi harcosról van szó, aki azonban tekintélyét vesztette a nyugat szemében, amikor a helyi muszlim kisebbség elűzésében a hadsereg mellé állt. Hazájában mégis népszerű politikus.

De Háda Béla szerint ennél is messzebbre kell visszatekinteni a helyzet elemzésekor.

"Szerepe a nyolcvanas évek végéig nyúlik vissza. Jó 20 éven keresztül különböző rendőri tevékenységnek kitéve, időről időre fogságban töltötte az életét, egészen addig, amíg a katonai vezetés 2010-től végre nem hajtott egy úgynevezett félrendszerváltást. Ennek keretében

részben beengedték a civileket az ország kormányzásába. Ettől remélték, hogy az ország stratégiai külkapcsolatai kinyílnak,

az ország pedig szalonképessé válik mind Kína, mind a nyugati hatalmak számára. Aung Szan Szú Kjitól is lényegében ezt várta a katonai hatalom, a mianmari elnök akkor találkozott is Barack Obama amerikai elnökkel. Aung Szan Szú Kji 2015-ben aztán az általános törvényhozási választást is megnyerte, így kormányra kerülhetett, de 2017-re a rohingjválság lenullázta az ő nemzetközi tekintélyét" - ecsetelte.

Innentől pecsételődött meg a nyugati kapcsolatépítés lehetősége, hiába nyert tehát Aung Szan Szú Kji újabb választást tavaly novemberben, a katonai vezetés szemében is "felesleges eszközzé" vált a politikusnő.

"Mivel az eszköz nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, visszatértek a katonai kormányzásra"

- kerekítette le Háda Béla.

Mi hát a probléma? A szakértő szerint az, hogy az elmúlt években a nyugati befolyás Mianmarban meglehetősen szerény volt, ennek megfelelően a véleményük sem nagyon számít, a szomszédos szuperhatalom, Kína szerint pedig mindaz, ami történt, "mianmari belügy".