Infostart.hu
eur:
357.41
usd:
313.57
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke távozik római otthonából 2021. február 2-án. Olasz sajtóértesülések szerint a kormánykoalícióból kilépett Élő Olaszország (IV) párt vezetője, Matteo Renzi Draghit látná szívesen az új olasz kormány élén.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci

Szakértő: az olasz államfő félig biztosra ment Mario Draghival

Szakértői kormány felállítását jelentette be Olaszországban az egészségügyi, társadalmi és gazdasági vészhelyzet kezelésére az államfő kedd este, miután eredménytelenül zárultak az eddigi kormánytöbbség fenntartásáról szóló egyeztetések. Sergio Mattarella szerdán fogadja Mario Draghit, az Európai Központi Bank előző elnökét, akit várhatóan felkér a kormányalakításra.

Mint ismert, az elmúlt nap folyamán az olasz képviselőház elnöke, Robert Fico nem járt sikerrel, akit azzal bízott meg az államfő, hogy próbálja megtalálni a többséget, elsősorban Giuseppe Conte mögött. A keddig határidőt követően így végül az Európai Központi Bank exelnöke, Mario Draghi kapott felkérést az államfőtől kormányalakításra.

Molnár Anna Olaszország-szakértő az InfoRádiónak nyilatkozva emlékeztetett, régóta szó volt arról, hogy amennyiben nem sikerül Conte harmadik kormányát összehozni, és ehhez a szenátusi többséget megtalálni, akkor valamiféle szakértői vagy intézményes kormány alakulhat Olaszországban. Ehhez illeszkedően Sergio Mattarella kedd esete már két lehetőséget vázolt: vagy egy magas színvonalú kormány felállítása következik, vagy előre hozott választások lesznek, bár utóbbinak a lehetőségét hosszasan taglalta, hogy miért nem lenne jó a járvány közepette.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint meglehet Mario Draghi támogatottsága, de erről biztosat csak a parlamenti pártok egyeztetését követően lehet mondani. Az viszont látható, hogy

az olasz társadalom körében nagy az elismertsége,

az elmúlt napok felmérése szerint is – Conte után – az ő neve merült föl leginkább a kormányfői posztra.

Egy esetleges előre hozott választásokkal kapcsolatban Molnár Anna megjegyezte:

a korábbi politikai erőviszonyok rendkívül nagyban megváltoztak a legutóbbi választások óta.

A Liga, amely 2019-ben 34 százalékot kapott az európai parlamenti választásokon, jelenleg 23 százalékon áll. A legstabilabbnak a Demokrata Párt tekinthető, amely korábban 20 százalék körüli támogatottsággal bírt, ez mára sem sokat csökkent. Eközben a 2018-ban még 32 százaléknak örülő Öt Csillagos Mozgalom 2019-re már csak 17 százalékot ért el, és ez mostanra sem igazán változott. Egyértelmű erősödést mutat azonban Giorgia Meloni pártja, az Olaszország Fivérei, amely 4-5 százalékról 16-ra duzzadt.

Tehát meglehetősen polarizált az olasz politikai paletta, és nem túlzottan nagy a különbség a nagyobb pártok között – összegezte az Olaszország-szakértő, azt is megjegyezve: a felsoroltakon túl létezik több kisebb párt is, jellemzően baloldaliak, amelyek még tovább bonyolítanának egy esetleges előre hozott választást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×