eur:
401.84
usd:
357.78
bux:
96394.92
2025. május 19. hétfő Ivó, Milán
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke sajtóértekezletet tart az EKB kormányzótanácsának kamatdöntő ülése után Frankfurtban 2019. március 7-én. A kormányzótanács nem változtatott az irányadó kamaton.
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani

"Szakértőkormány" alakítására kérte fel az olasz államfő az Európai Központi Bank exelnökét

Mario Draghi kormányalakítási megbízást kapott, egyúttal feladatokat is Sergio Mattarellától.

"Magas profilú", nem feltétlenül politikusokból álló kormány felállítását jelentette be Olaszországban az egészségügyi, társadalmi és gazdasági vészhelyzet kezelésére az államfő kedd este, miután eredménytelenül zárultak az eddigi kormánytöbbség fenntartásáról szóló egyeztetések. Sergio Mattarella szerdán fogadja Mario Draghit, az Európai Központi Bank előző elnökét, akit várhatóan felkér a kormányalakításra.

Sergio Mattarella bejelentette az eddigi kormánytöbbség végét, két utat jelölve meg: egy másik kormány azonnali felállítását vagy az előre hozott választásokat. Hangsúlyozta, hogy a sürgős lépéseket követelő koronavírusjárvány-helyzetben teljes döntési joggal bíró kormányra van szükség, ami egy választási kampány esetében nem lenne lehetséges. Elemzők szerint

Draghi már kész kormánylistával járul az államfő elé szerdán.

Az államfő azzal indokolta döntését, hogy a parlament feloszlatása és a választások között hatvan napnak kell eltelnie, és 2018-ban a voksolás után öt hónapig tartott az új kormány felállítása. Elvetette, hogy Giuseppe Conte ügyvivő miniszterelnökként vezesse az országot a választásokig hangoztatva, hogy "korlátozott cselekvésű" kormány helyett súlyos döntésekre felhatalmazott csapatra van szükség az ország előtt álló hónapokban.

"A következő időszak sorsdöntő lesz a vírus elleni küzdelemben, amelyet vagy legyőzünk, vagy elsöpör bennünket"

- fejtette ki Mattarella.

Kiemelte a vakcinázási program hatékony folytatásának jelentőségét, a vírusmutációk Olaszországban is terjedő veszélye közepette. Emlékeztetett, hogy március végén lejár az elbocsátások tavaly tavasz óta tartó befagyasztása, amely minél gyorsabb szociális védőprogram bevezetését igényli. Áprilisban pedig Rómának be kell nyújtania az Európai Bizottságnak a gazdasági helyreállítási források felhasználási programját.

Az első elemzések a helyzet nagy vesztesének a jogászprofesszorból lett miniszterelnök Giuseppe Contét tartják, valamint az Öt Csillag Mozgalmat (M5S). A párt 2018-ban Contével került kormányra, először a jobboldali Ligával, majd 2019 szeptemberétől a baloldali Demokrata Párttal (PD). A kormányválságot Matteo Renzi január 13-án robbantotta ki pártja, az Élő Olaszország (IV) minisztereinek visszahívásával. Conte január 26-án mondott le. Először az államfő, majd a képviselőház elnöke, Roberto Fico próbálta egyben tartani a kormánytöbbséget, de minden egyeztetés eredménytelennek bizonyult. "Renzi egy csapással kiütötte Contét, az M5S-t és a PD-t is" - szóltak a sajtókommentárok. Emlékeztettek, hogy "Supermario" Draghi az EKB volt elnökeként már "Európát is megmentette". Rámutattak, hogy Mario Draghi megbízatása korlátozott idejű lesz. Draghi lehet a következő államfő is, Mattarella utódja 2022-ben, így mandátuma egy évig tarthat. Vélemények szerint Mario Draghit a közvélemény és a politika is megfelelő embernek tartja a gazdasági-pénzügyi talpraállás biztosítására. Pártokon kívüliként kész gazdasági helyreállítási programot ad majd át a következő politikai kormánynak, ráadásul Draghit az EU is támogatja. A felmérések szerint, ha most lennének a választások, a jobbközép könnyűszerrel győzne a kormányválságtól teljesen meggyengült eddigi kormányerők felett.

Matteo Salvini közösségi oldalán reagált az alkotmány első cikkét idézve, amely az ország sorsának döntési jogát a népnek ítéli oda. Giorgia Meloni az Olasz Testvérek (FdI) elnöke hozzátette, "az esetleges alacsony választási részvétel is jobb a választási jog megvonásánál". Meloni következő lépésnek a Conte-kormány felelősségre vonását jelölte meg, mert a kabinet szerinte téves járványpolitikával félmillió vállalkozást döntött csődbe.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Balogh Tamás a Bayesian katasztrófájáról: nem volt esély arra, hogy bármit is tegyenek
Aréna

Balogh Tamás a Bayesian katasztrófájáról: nem volt esély arra, hogy bármit is tegyenek

A Bayesian tragédiájával kapcsolatos nyomozás újdonságairól, a szemtanúk beszámolóiból kibontakozó eseményekről, a megbecsülés jeleként többnyire nemesített roncsvizsgálók munkájáról beszélt Balogh Tamás műemlékvédelmi szakjogász, hajóroncskutató, hajózástörténeti szakíró, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajózástörténeti Egyesületének elnöke, a Magyar Búvár Szakszövetség tudományos bizottságának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Kaiser Ferenc: készülnünk kell arra, ami az orosz–ukrán konfliktus után jöhet

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint megegyeztek a NATO tagállamai abban, hogy a védelmi büdzséjüket a GDP öt százalékára emelik a következő évtizedben. Az InfoRádiónak nyilatkozó biztonság- és védelempolitikai szakértő szerint számos NATO-tag még a GDP-jének a két százalékát sem költi a védelmi kiadásokra, de az Amerikai Egyesült Államok is messze van az öt százalékos költéstől.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.20. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×