Infostart.hu
eur:
385.95
usd:
331.37
bux:
119642.42
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Pixabay

A portugálok júniusra véglegesíteni akarják az európai klímatörvényt

A környezetvédelmi miniszter szerint kormánya prioritásként kezeli a féléves EU-elnökségük során a decemberben politikai szinten elfogadott klímacélok jogszabályi formalizálását.

A decemberi EU-csúcson hajnali órákig tartó alkudozás után a 2050-ig tartó időszak klímacéljainak széles spektrumáról sikerült megállapodni, beleértve annak bevállalását is, hogy 2030-ra EU-átlagban 55 százalékkal csökkentik a légkört romboló károsanyag-kibocsátást. 2050-re EU-szinten el kellene tudni érni a karbonsemlegességet.

João Pedro Matos Fernandes portugál környezetvédelmi miniszter – aki ebben a félévben az EU-országok környezetvédelmi minisztereinek tanácsülését elnököli - csütörtökön Lisszabonban brüsszeli újságírók egy csoportjával találkozva beszélt arról, hogy

a mindezt jogi formában is véglegesítő és kötelező tevő majdani Európai Klímatörvényt a féléves elnökség befejeztéig véglegesíteni akarják. „Elnökségünk egyik kiemelt prioritása ez”

– idézte a minisztert a beszélgetésről beszámoló brüsszeli Euractiv.

A politikus ugyanakkor elismerte, hogy a dolog nem lesz könnyű, mivel az egyeztetésben meglehetősen különböző helyzetű tagországok vesznek részt. Főként egyes, például szénhez jobban kötődő kelet-európai országok számára minden bizonnyal nagyobb kihívást jelent majd mindennek teljesítése – jegyezte meg Fernandes, miként ugyanez kiderült már az említett decemberi EU-csúcsvitából is.

Fernandes emlékeztetett, hogy a 2050-es európai uniós karbonsemlegesség egy átlagos érték, ami elvben lehetőséget kínál arra is, hogy a többiek által is elismerten különösen nehéz helyzetben lévő „egy-két ország” még néhány évig meghaladja a kívánt értéket.

A portugálok számára az említett tagállami érdekeltérések most az Európai Parlamenttel történő egyeztetésben jelenthet majd komoly akadályt. Részint az alacsonyabb vállalást favorizáló országok visszahúzó képviselői miatt, részint és főként azért is, mert eközben

jelentős tábora van annak, hogy 2030-ra ne is 55, hanem 60 százalékban határozzák meg a kibocsátáscsökkentési célt.

Mindennek összeegyeztetése a decemberi EU-csúcshatározathoz nem lesz könnyű.

A leendő klímatörvény európai ratifikálásához elengedhetetlen az EP egyetértése is, és ennyiből a parlamenti különvélemény kezelése megkerülhetetlen feladat a féléves portugál elnökség számára.

Címlapról ajánljuk

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Az Európai Bizottság 90 milliárd eurós, közös hitelből finanszírozott támogatási csomagot terjesztett elő Ukrajna számára 2026–2027-re, amelynek kétharmada katonai célokat, egyharmada pedig az állam működését finanszírozná. Ursula von der Leyen szerint a cél az, hogy Ukrajna „erőpozícióban legyen a csatatéren és a tárgyalóasztalnál is”, miközben az EU története egyik legnagyobb, célzott geopolitikai hitelprogramját indítja el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×