Infostart.hu
eur:
355.01
usd:
302.06
bux:
0
2026. május 11. hétfő Ferenc
Nyitókép: Pixabay

A portugálok júniusra véglegesíteni akarják az európai klímatörvényt

A környezetvédelmi miniszter szerint kormánya prioritásként kezeli a féléves EU-elnökségük során a decemberben politikai szinten elfogadott klímacélok jogszabályi formalizálását.

A decemberi EU-csúcson hajnali órákig tartó alkudozás után a 2050-ig tartó időszak klímacéljainak széles spektrumáról sikerült megállapodni, beleértve annak bevállalását is, hogy 2030-ra EU-átlagban 55 százalékkal csökkentik a légkört romboló károsanyag-kibocsátást. 2050-re EU-szinten el kellene tudni érni a karbonsemlegességet.

João Pedro Matos Fernandes portugál környezetvédelmi miniszter – aki ebben a félévben az EU-országok környezetvédelmi minisztereinek tanácsülését elnököli - csütörtökön Lisszabonban brüsszeli újságírók egy csoportjával találkozva beszélt arról, hogy

a mindezt jogi formában is véglegesítő és kötelező tevő majdani Európai Klímatörvényt a féléves elnökség befejeztéig véglegesíteni akarják. „Elnökségünk egyik kiemelt prioritása ez”

– idézte a minisztert a beszélgetésről beszámoló brüsszeli Euractiv.

A politikus ugyanakkor elismerte, hogy a dolog nem lesz könnyű, mivel az egyeztetésben meglehetősen különböző helyzetű tagországok vesznek részt. Főként egyes, például szénhez jobban kötődő kelet-európai országok számára minden bizonnyal nagyobb kihívást jelent majd mindennek teljesítése – jegyezte meg Fernandes, miként ugyanez kiderült már az említett decemberi EU-csúcsvitából is.

Fernandes emlékeztetett, hogy a 2050-es európai uniós karbonsemlegesség egy átlagos érték, ami elvben lehetőséget kínál arra is, hogy a többiek által is elismerten különösen nehéz helyzetben lévő „egy-két ország” még néhány évig meghaladja a kívánt értéket.

A portugálok számára az említett tagállami érdekeltérések most az Európai Parlamenttel történő egyeztetésben jelenthet majd komoly akadályt. Részint az alacsonyabb vállalást favorizáló országok visszahúzó képviselői miatt, részint és főként azért is, mert eközben

jelentős tábora van annak, hogy 2030-ra ne is 55, hanem 60 százalékban határozzák meg a kibocsátáscsökkentési célt.

Mindennek összeegyeztetése a decemberi EU-csúcshatározathoz nem lesz könnyű.

A leendő klímatörvény európai ratifikálásához elengedhetetlen az EP egyetértése is, és ennyiből a parlamenti különvélemény kezelése megkerülhetetlen feladat a féléves portugál elnökség számára.

Címlapról ajánljuk
Molnár Judit: hosszú idő után ismét megjelentek a last minute utak

Molnár Judit: hosszú idő után ismét megjelentek a last minute utak

Az elmúlt években, évtizedekben koncentrálódott a magyar utazási piac, csökkent az utazásszervező és értékesítő cégek száma. Legutoljára a Covid-járvány tizedelte meg ezeket a vállalkozásokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Molnár Judit hozzátette: hosszú idő után visszatértek a last minute utak.

Munkába kezd az új, Tisza-többségű Országgyűlés: hétfőn és kedden sűrű napok jönnek, itt a program

Hétfőn 8 órától megkezdődik a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása. Az új kormány is feláll kedden: 16 órától az új Országgyűlés plenáris ülést tart, ahol esküt tesznek a miniszterek. Utána beindul a „törvénygyár”: szerdán jogilag véget ér Magyarországon a 2020 óta tartó „veszélyhelyzet”.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Zelenszkij szerint féloldalas a tűzszünet, vihart kavart Európában Putyin javaslata – Híreink az ukrajnai háborúról hétfőn

Zelenszkij szerint féloldalas a tűzszünet, vihart kavart Európában Putyin javaslata – Híreink az ukrajnai háborúról hétfőn

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti üzenetében azt mondta, bár a tűzszünet szombati életbe lépése óta Oroszország valóban tartózkodik az Ukrajna elleni rakéta- és légitámadásoktól, a frontvonalakon továbbra is folyik a harc. Vlagyimir Putyin orosz államfő azt javasolta, hogy barátja, a volt német kancellár, Gerhard Schröder lehetne közvetítő Oroszország és Európa között. Németország elutasította az ötletet, mondván a moszkvai javaslat nem tekinthető hitelesnek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×