eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Nyitókép: Pixabay

A portugálok júniusra véglegesíteni akarják az európai klímatörvényt

A környezetvédelmi miniszter szerint kormánya prioritásként kezeli a féléves EU-elnökségük során a decemberben politikai szinten elfogadott klímacélok jogszabályi formalizálását.

A decemberi EU-csúcson hajnali órákig tartó alkudozás után a 2050-ig tartó időszak klímacéljainak széles spektrumáról sikerült megállapodni, beleértve annak bevállalását is, hogy 2030-ra EU-átlagban 55 százalékkal csökkentik a légkört romboló károsanyag-kibocsátást. 2050-re EU-szinten el kellene tudni érni a karbonsemlegességet.

João Pedro Matos Fernandes portugál környezetvédelmi miniszter – aki ebben a félévben az EU-országok környezetvédelmi minisztereinek tanácsülését elnököli - csütörtökön Lisszabonban brüsszeli újságírók egy csoportjával találkozva beszélt arról, hogy

a mindezt jogi formában is véglegesítő és kötelező tevő majdani Európai Klímatörvényt a féléves elnökség befejeztéig véglegesíteni akarják. „Elnökségünk egyik kiemelt prioritása ez”

– idézte a minisztert a beszélgetésről beszámoló brüsszeli Euractiv.

A politikus ugyanakkor elismerte, hogy a dolog nem lesz könnyű, mivel az egyeztetésben meglehetősen különböző helyzetű tagországok vesznek részt. Főként egyes, például szénhez jobban kötődő kelet-európai országok számára minden bizonnyal nagyobb kihívást jelent majd mindennek teljesítése – jegyezte meg Fernandes, miként ugyanez kiderült már az említett decemberi EU-csúcsvitából is.

Fernandes emlékeztetett, hogy a 2050-es európai uniós karbonsemlegesség egy átlagos érték, ami elvben lehetőséget kínál arra is, hogy a többiek által is elismerten különösen nehéz helyzetben lévő „egy-két ország” még néhány évig meghaladja a kívánt értéket.

A portugálok számára az említett tagállami érdekeltérések most az Európai Parlamenttel történő egyeztetésben jelenthet majd komoly akadályt. Részint az alacsonyabb vállalást favorizáló országok visszahúzó képviselői miatt, részint és főként azért is, mert eközben

jelentős tábora van annak, hogy 2030-ra ne is 55, hanem 60 százalékban határozzák meg a kibocsátáscsökkentési célt.

Mindennek összeegyeztetése a decemberi EU-csúcshatározathoz nem lesz könnyű.

A leendő klímatörvény európai ratifikálásához elengedhetetlen az EP egyetértése is, és ennyiből a parlamenti különvélemény kezelése megkerülhetetlen feladat a féléves portugál elnökség számára.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Az EU-tagállamok fiskális helyzete jelentős eltéréseket mutat, különösen az államadósság, a költségvetési egyenleg és a bankrendszer hazai államadósság-kitettsége („home bias”) tekintetében. Míg korábban az Európai Unió kifejezetten pártolta, hogy a tagállamok a hazai szereplőkre támaszkodjanak inkább az adósságfinanszírozásban, most egy friss bizottsági elemzésben árnyalták már álláspontjukat. Arra jutottak, hogy a magas belföldi kitettség (különösen ha a bankrendszer felé áll fenn) növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat, különösen egy esetleges fiskális vagy gazdasági sokk esetén a túlságosan nagy egymásrautaltság miatt, amire a Bizottság erősebb diverzifikálást ajánl a finanszírozásban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×