Infostart.hu
eur:
385.52
usd:
329.02
bux:
122467.31
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Ultraortodox zsidó férfiak nézik, amint Jiszráél Hager rabbi (k) leadja szavazatát az előrehozott izraeli parlamenti választáson Bnei Brakban 2019. szeptember 17-én. Az áprilisi választást azért kell megismételni, mert Benjámin Netanjahu nem tudta felállítani új kabinetjét a kitűzött határidőig.
Nyitókép: MTI/AP/Oded Balilty

Szinte minden évszakban újra választani kényszerül Izrael népe - tavasszal is

Kedden éjfélkor feloszlik a kneszet, így két éven belül negyedszer új választásokat írnak ki Izraelben, várhatóan jövő év március 23-ra - jelentette kedden a 12-es kereskedelmi tv esti híradója.

Kedden éjfélkor 9 hónap és 6 nap után automatikusan feloszlik a huszonharmadik izraeli parlament, mert a koalíciós kormány nem szavaztatta meg az ország költségvetését az előre kitűzött időpontig, december 23-ig.

A kormányhivatalok bénultságának megakadályozására, és a pénzügyi folyamatosság biztosítására a koalíció két fő pártja, a Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette jobboldali Likud és a Beni Ganz vezette centrista Kék-Fehér az utolsó pillanatban jóváhagyta az eddigi költségvetés további folytatását, és elfogadott az átmenetet biztosító pénzügyi csomagot a jövő évre.

Netanjahu az összes helyi tévécsatornán közvetített kedd esti beszédében már a Likud választási kampányának legfőbb pontjait ismertette:

a sikeres békekötéseket arab államokkal, és a koronavírus elleni oltóanyag gyors beszerzését a lakosság számára.

Az új választások időpontja várhatóan március 23-án lesz, a törvényben előírt kilencven nappal a kneszet feloszlása után. Ez az időpont mindössze két munkanapot biztosít a szavazatszámlálásra az egy hétig tartó peszach ünnepe előtt, ami jelentős kihívást jelent majd a szavazatszámlálók számára. A választásokon induló pártok legkésőbb február 7-én nyújthatják be képviselőjelöltjeik listáját.

A választásokig, illetve az új kormány felállásáig tartó mintegy öt hónapban ügyvivő kormány irányítja az országot, amelyben hivatalukban maradnak az eddigi koalíciós kormány miniszterei.

A 12-es TV legfrissebb közvéleménykutatása szerint a Benjámin Netanjahu kormányfőségét támogató jobboldali-vallásos tömbnek nem lesz többsége a márciusi választásokon, de elképzelhető, hogy ismét patthelyzet alakul ki, és nem születik stabil kormány.

Beni Ganz Kék-Fehér pártjának az utóbbi hetek felmérései szerint folyamatosan csökken a népszerűsége. A keddi felmérés mindössze 5 képviselői helyet jósolt a jelenleg 15 képviselőt adó pártnak a 120 tagú kneszetben. Ha ez a szám négy alá csökken, akkor a párt nem lépi át a 3,25 százalékos választási küszöböt, és kiesik a képviselőházból.

Ganz legfőbb választási ígérete a március 2-án megrendezett választásokon az volt, hogy semmiképpen sem lép be olyan kormányba, amelyet a három vádirat miatt várhatóan február elején bíróság elé álló Benjámin Netanjahu vezet.

Azonban három választás során sem tudott sem a Kék-Fehér, sem a Likud átütő erejű győzelmet elérni, mindig olyan patthelyzet alakult ki, amelyben Netanjahu vallásos-jobboldali tömbjével meg tudta akadályozni a másik oldal kormányalakítását.

A harmadik választás után Ganz, ígéretét feladva, koalíciós egyezményt kötött Netanjahuval. Az alku nyomán fél éve tartó, minden szombat este sok ezer embert mozgósító tüntetéshullám követeli Netanjahu lemondását, és távozását a közéletből, amíg nem tisztázta magát a vádak alól.

A 13-as TV értesülései szerint Beni Ganz és Gabi Askenázi, a párt második embere - jelenleg külügyminiszter - azt fontolgatják, hogy induljanak-e a tavaszi választásokon, vagy inkább visszavonuljanak.

A május 17-én felesküdött koalíciós kormány legfőbb céljának a koronavírus-járvány elleni védekezést nevezte meg, de ellentmondásos döntéseiket rengeteg bírálat érte az eddigi hónapokban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Mit csinál a Mol árfolyama a gigaüzlet után?

Mit csinál a Mol árfolyama a gigaüzlet után?

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolhatják ma a befektetői hangulatot. Tegnap nem nyitottak ki az amerikai tőzsdék, Áziában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig esést láthatunk. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra érdemes ma odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar cég árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×