A jogi szabályozás szigorúbb, mint azt a legtöbb vásárló feltételezi. A kilométeróra visszatekerése Magyarországon már bűncselekménynek minősül. A probléma azonban a jogszabályok érvényesítésében, a kilométeróra visszatekerésének bizonyíthatóságában és a tájékozottság hiányában rejlik. Ezek a hiányosságok továbbra is teret engednek a visszaéléseknek.

A carVertical közel 8000 európai autóvezető körében végzett felmérése szerint a válaszadók közel egyharmada (30,3 százalék) maga is vett már olyan autót, amelyről később kiderült, hogy visszatekerték a kilométeróráját, vagy a környezetében előfordult már hasonló eset. További 31,8 százalék bizonytalan ebben, 38 százalék szerint pedig sem vele, sem az ismerőseivel nem történt még ilyen.

Bár a felmérés azt vizsgálja, hogy a vásárlóknak volt-e már ilyen tapasztalatuk életük során – akár saját autóvásárlásaik, akár ismerőseik révén –, a cég 2025-ös átláthatósági indexének adatai ennél jóval alacsonyabb arányt mutatnak, mivel azok kizárólag a platformon ellenőrzött egyes járművekre vonatkoznak.

A carVertical magyarországi felhasználói által 2024 szeptembere és 2025 augusztusa között megvásárolt összes járműtörténeti jelentés elemzése alapján az ellenőrzött járművek 5,3 százalékánál találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket. Ezzel Magyarország a 18. helyen áll a carVertical átláthatósági indexén. A kilométeróra-manipulációval érintett járműveknél a visszatekerés mértéke általában jelentős: átlagosan mintegy 82 700 kilométerrel csökkentették a kijelzett futásteljesítményt.

Ugyanebben a felmérésben az európai vásárlók több mint háromnegyede (75,8 százalék) jelezte, hogy nem tudja, melyik hatósághoz fordulhatna, ha kiderülne, hogy egy autó kilométeróráját visszatekerték. A pénz visszaszerzésének esélyét is hasonlóan kedvezőtlenül ítélik meg:

a válaszadók 87,3 százaléka nem biztos abban, hogy sikerülne megtéríttetnie a veszteségét

(44,3 százalék kevéssé, 43 százalék pedig egyáltalán nem tartja ezt valószínűnek), és mindössze 12,7 százalék számít arra, hogy visszakapná a pénzét.

„A jogi védelem csak akkor lehet hatékony, ha az érintettek ismerik a jogaikat. Jelenleg azonban a legtöbb vásárló egyszerűen nem tudja, kihez fordulhat, amikor kiderül, hogy egy autó kilométeróráját manipulálták” – magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

„Mivel a járművek előéletére vonatkozó adatok továbbra is országonként külön rendszerekben érhetők el, ez a széttagoltság megnehezíti a visszatekert kilométerórájú autók kiszűrését. Az Európai Unió műszaki alkalmassági csomagjának jogalkotási folyamata jelenleg is zajlik; célja, hogy javítsa a járműadatok határokon átnyúló cseréjét. A csomag elfogadásáig továbbra is fontos szerep jut a carVerticalnak: azért dolgozunk, hogy még az adásvétel előtt feltárjuk ezeket a problémákat, és a vásárlókat eleve megkíméljük az anyagi veszteségtől.”

Míg a legtöbb európai országban a csalásra vonatkozó általános szabályokat alkalmazzák, Magyarországon külön tényállás vonatkozik a kilométeróra manipulálására: A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint

a cselekmény egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

A vásárlók többsége azonban nem ismeri pontosan a szabályozást: 45,1 százalékuk nem tudja, mi a maximálisan kiszabható büntetés, további 7,1 százalékuk pedig úgy véli, hogy a kilométeróra visszatekerése egyáltalán nem ütközik törvénybe. A válaszadók 28 százaléka szabadságvesztést, 19,8 százaléka pedig kis összegű pénzbüntetést jelölt meg. Mindez azt mutatja, hogy a megkérdezettek 72 százaléka nincs teljesen tisztában a kilométeróra-manipuláció maximális büntetésével.

„Egy szigorú törvény csak akkor tartja vissza a csalókat, ha a vásárlók és az eladók egyaránt tudják, hogy azt ténylegesen be is tartatják. Amíg a lakosság tájékozottsága nem zárkózik fel a szabályozáshoz, a járműtörténeti jelentés lekérése továbbra is az egyik legmegbízhatóbb védelmet jelenti az autóvásárlók számára” – magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

„A jelenlegi, elsősorban nemzeti szinten működő rendszerekben a jármű előéletére vonatkozó adatok lényegében elvesznek, amint az autót exportálják. Amíg nem jön létre olyan egységes európai adatmegosztó hálózat, amely megszünteti a határokon átnyúló adatmegosztás hiányosságait, a fogyasztók nem hagyatkozhatnak kizárólag a jogszabályok nyújtotta védelemre az olyan kockázatokkal szemben, amelyeket nem is láthatnak. Végső soron minden vásárlónak joga van ahhoz, hogy még a vásárlás előtt megismerje a használt autó teljes előéletét, ne csupán az árát.”

A kutatás az ügyfelek által 2024 szeptembere és 2025 augusztusa között vásárolt járműtörténeti jelentéseket elemezte. Ennek keretében 2026 júliusában nyilvánosan elérhető források alapján megvizsgálták a kilométeróra-csalás megelőzésére vonatkozó jogszabályokat, valamint az egyes piacokon évente lebonyolított autóügyletek átlagos számát is – olvasható egyebek mellett a cég közleményében.