Infostart.hu
eur:
364.36
usd:
314.85
bux:
0
2026. augusztus 18. kedd Ilona
Koronavírus-vizsgálatot végző egészségügyi dolgozó egy prágai mintavételi állomáson 2020. szeptember 21-én. A koronavírus-járvány első, tavaszi hullámát ellenőrzés alatt tudta tartani az egészségügy, de szeptember elejétől gyorsuló ütemben emelkedik a fertőzöttek száma Csehországban.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Következetlensége miatt izzaszthatják meg a szlovák kormányfőt

Szlovákiában október elsejétől 45 napos időtartamra vészhelyzetet léptetett életbe a kormány, hétfőtől pedig Csehországban 30 napos szükségállapot lépett érvénybe.

Csehországban hétfő nulla órától harmincnapos szükségállapot lépett érvénybe, megteremtve a jogi helyzetet a kormányzat számára a gyorsabb és hatékonyabb intézkedések meghozatalára.

A két hete kinevezett új egészségügyi miniszter, Roman Prymula szerint ugyanis e nélkül október végére annyira megugrana a betegszám, hogy az már

veszélyeztethetné az egészségügyi intézetek, elsősorban a kórházak kapacitását.

Az InfoRádió pozsonyi tudósítója emlékeztetett, a cseh kórházi dolgozók közül nagyon sokan elkapták a fertőzést, a legfrissebb, vasárnapi adatok szerint: 969 nővér és 564 orvos koronavírusos.

Csehországban a legtöbb fertőzöttet szeptemberben a diákok körében regisztrálták,

naponta átlagosan 420 tanuló kapja el a SARS-CoV-2 vírust,

számuk mára eléri a 8200-at, a mintegy 1700 számon tartott beteg tanár mellett. Az említett szükségállapot bevezetésével párhuzamosan számtalan középiskolában áttérnek a távoktatásra, ami a cseh egyetemeken már korábban végbement. A szakemberek mérlegelik továbbá az általános iskolák felső tagozatainak bezárását is, tette hozzá Kiss Balázs. Ahol marad a hagyományos oktatás, azokban az intézményekben a diákoknak és a tanároknak egyaránt kötelező a maszkviselés.

Mindezeken túl a vendéglők és a szórakozóhelyek este 10 óra után nem tarthatnak nyitva, sportrendezvények kizárólag nézők nélkül tarthatók meg, zárt termekben legfeljebb tíz, nyitott helyeken maximum húsz személy vehet részt egy–egy rendezvényen, ami az istentiszteletekre is vonatkozik, a kórházakban pedig tilos a látogatás.

Az InfoRádió pozsonyi tudósítója megjegyezte, Andrej Babiš az elmúlt héten azt nyilatkozta, hogy hibát követettek el nyár elején, amikor a járvány tavaszi hullámának sikeres kezelése következtében „engedtek a társadalomban uralkodó hangulatnak”, és megszüntették a kötelező maszkviselést. A miniszterelnök elismerte, túl korán lazítottak az óvintézkedéseken, amik újbóli bevezetéséről most döntöttek, azonban ezek egyelőre csak a társadalmi szférára vonatkoznak.

Újabb, a gazdaságot korlátozó lépéseket ugyanakkor nem engedhet meg magának Csehország.

Kiss Balázs a kiugróan magas esetszámokkal kapcsolatban hozzátette, Csehországban 50 ezerre akarják emelni a napi teszteléseket, ami momentán 25–30 ezer körül mozog. Szerinte a helyzet elsősorban az iskolák megnyitásával, valamint a lakosság felelőtlen viselkedésével magyarázható, hiszen nagyon sokan ellenezték a maszkviselést, és nem tartották be azokat az óvintézkedéseket, amik megfékezhették volna a járvány gyors ütemű terjedését.

Némi következetlenség Szlovákiában

Eközben, mint ismert, 5 napja van érvényben Szlovákiában a veszélyhelyzet, amit 45 napra rendeltek el. Az első napok tapasztalata, hogy mindenki elismeri, szükség volt a lépésre, azzal együtt is, hogy sokan támadják Igor Matovič, hogy nagyon kaotikusak a védekezések Szlovákiában, elsősorban azt kifogásolva, hogy egyik napról a másikra ellentétes álláspontot képvisel. Kiss Balázs példaként felidézte, hogy már az első nap, amikor bejelentésre került a veszélyhelyzet kihirdetése, a miniszterelnök arról beszélt, hogy minden tömegrendezvényt, köztük a sport- és kulturális eseményeket betiltja. Majd a rá nehezedő nyomást követően visszakozott. Emiatt folyamatosak is a viták közte és az ellenzék között, hogy mennyire célszerűek a szigorítások – tette hozzá az InfoRádió pozsonyi tudósítója.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

A Duna alacsony vízszintje és vízhozama miatt alig tud áramot termelni a Paksi Atomerőmű. Annak kapcsán, hogy miként lehetne elegendő vizet juttatni a turbinák hűtésére, számos megoldás felmerült, és rendszeresen előkerül egy hazai vízlépcsőépítés kérdése is. Az InfoRádió Aréna című műsorában erről is beszélt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Két év óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte Moszkvát az éjszaka Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester által közzétett adatok szerint. Az ukránok 620 drónt indítottak Moszkva felé, melyek közül 180-at megsemmisített az orosz légvédelem. Legalább tíz új orosz dróntámaszpontot azonosított Oroszország Belarusszal és Ukrajnával határos területe mentén a Telegraph. A bázisokról Moszkva akár a NATO területe felé is indíthatna nagy hatótávolságú támadódrónokat, amelyek elérhetik akár Varsót is - írja a brit lap. Az orosz legfelsőbb bíróság hétfőn helybenhagyta korábbi ítéletét, egyúttal elutasította a Jabloko liberális ellenzéki párt fellebbezését, amelynek ezáltal jogerősen törlik a szeptemberi alsóházi választásra állított országos listáját. Az ellehetetlenített Jabloko az indulók közül egyedüliként ellenezte volna az ukrajnai háborút. Az ellenzéki tömörülés alelnökét, Lev Sloszberget tegnap 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság, amiért a vád szerint rágalmazta az orosz hadsereget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×