Az előző kormány kifacsarta, túlhasználta és a magánérdek szolgálatába állította a kiemelt beruházások rendszerét – indokolta a módosítást előterjesztői expozéjában Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.

„Éppen ezért most arra tesz ez a törvényjavaslat indítványt, hogy ezeket a kiemelő rendeleteket függesszük fel, és december 31-ig vizsgáljuk felül. Nyilván lesz belőle olyan, ami ebben el fog vérezni és meg fogjuk szüntetni a kiemelését. Van is olyan ingatlanfejlesztő, aki csődöt jelentett. Nyilvánvalóan nehéz elképzelni, hogy egy kiemelt beruházást valósítson meg egy csődben lévő társaság. Nyilván vannak olyanok, ahol olyan erejű a helyi lakosság tiltakozása, hogy irreális az, hogy ez folytatódjon. Vannak olyanok, ahol ha van is valamiféle kritika, az nem tűnik kezelhetetlennek, tehát lehet, hogy ha valamilyen közberuházás kapcsolódik ezekhez, akkor azt még reparálni lehet. Vannak olyanok, ahol pedig a helyi közösségek is támogatják, ott nyilván egészen más helyzet az, amivel szembesülünk” – sorolta.

A Tisza vezérszónoka, Csiszár Béla hangsúlyozta, hogy a kiemelt beruházás nem jelenthet felmentést a környezetvédelmi felelősség alól.

A fideszes Cirbus Gábornak két kifogása volt, az egyik, hogy befagyasztják az első lakást segítő fix 3 százalékos hitelprogramot, a másik, hogy az új környezetvédelmi jogkövetkezményt akkor is alkalmazzák, ha a jogsértés megállapító hatósági döntés már a törvény hatályba lépését megelőző hat hónapban véglegessé vált. Ez a hátrányos, visszaható hatályú jogalkotás tankönyvi esete az ellenzéki politikus szerint.

A Mi Hazánk vezérszónoka, Szabadi István elrettentő erejű szankciókat követelt a környezetszennyező akkumulátorgyárakkal szemben.

A cikk alapjául szolgáló összeállítást Herczeg Zsolt készítette.