Infostart.hu
eur:
364.36
usd:
314.85
bux:
0
2026. augusztus 18. kedd Ilona
Koronavírus-vizsgálatra vár egy nő egy prágai mintavételi állomáson 2020. szeptember 21-én. A koronavírus-járvány első, tavaszi hullámát ellenőrzés alatt tudta tartani az egészségügy, de szeptember elejétől gyorsuló ütemben emelkedik a fertőzöttek száma Csehországban.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Ismét vészhelyzet kihirdetését javasolják Szlovákiában és Csehországban

A rendkívül gyors ütemben növekvő esetszámok miatt lépni fog a szlovák és a cseh kormány is. Északi szomszédunknál Igor Matovič kormányfő általános veszélyhelyzet életbe léptetését javasolja, a cseheknél pedig a szükségállapot bevezetése várható. Szlovákiában hétfőn este jelentették be az óvintézkedések szigorítását, melyből van bőven. Magyarország és Ausztria ugyanakkor nem váltott pirosra a szlovák jelzőlámpa szerint.

A szlovák központi válságstáb tanácskozása hétfőn késő este ért véget. Ekkor jelentették be, hogy Magyarország és Ausztria továbbra is a kevésbé kockázatos országok listáján szerepel. „Egyelőre nincs változás abban, hogy mekkora kockázatot jelent ezekben az országokban a járványhelyzet Szlovákiára nézve, ezért a kevésbé kockázatos országok között maradnak. Ennek részben az is az oka, hogy Szlovákiában jelentősen romlott a járványhelyzet” – tette hozzá Ján Mikas országos tisztifőorvos. A határon bevezetett intézkedések Mikas szerint nem voltak sem korrektek, sem hatékonyak,

a fertőzés főleg tömegrendezvényeken terjed Szlovákiában, például lakodalmakon és céges rendezvényeken.

Martin Klus külügyi államtitkár azzal egészítette ki a tisztifőorvos szavait, hogy csupán ajánlás, hogy a szlovák állampolgárok ne utazzanak Ausztriába és Magyarországra. „Aki ezekből az országokból tér vissza, az nem kerül karanténba, és negatív tesztet sem kell felmutatnia” – jegyezte meg az államtitkár.

Ami viszont október 1-jétől, csütörtöktől biztos másképp lesz az országban: a központi válságstáb betiltott minden tömegrendezvényt, beleértve a kulturális, sport- és egyházi eseményeket, így a szentmiséket is. Kivételt képeznek az esküvők, temetések, keresztelők, az államigazgatási és közigazgatási szervek ülésezése, továbbá az olyan rendezvények, melyeken valamennyi résztvevőnek 12 óránál nem régebbi negatív vírustesztje van. A döntés értelmében veszélybe került a szlovák labdarúgó-bajnokság, a Fortuna Liga folytatása is, mert a küzdelmet valószínűleg fel kell függeszteni, az pedig erősen bizonytalan, hogy a szlovák hokiliga, ahol a DVTK is szerepel, el tud-e indulni.

Az üzletekben és a bevásárlóközpontokban október 1-jétől kötelező lesz a maszkviselés, a fertőtlenítés és a kétméteres távolságtartás.

Korlátozzák a vásárlók számát is. Csak annyi embert lehet beengedni, hogy 10 négyzetméternyi területre jusson egy vásárló.

A szabályok betartását az üzlet alkalmazottainak kell ellenőrizniük a belépésnél.

Ismét kötelező lesz a szabadban is szájmaszkot viselni, ha az ember kétméteres környezetében olyan személy tartózkodik, aki nem él vele egy háztartásban. Kétméteres távolságon kívül nem kötelező a maszk. A középiskolákban és az általános iskolák felső tagozatán továbbra is kötelező lesz a maszkviselés, az alsó tagozaton továbbra is ajánlott.

Az aggasztó számok miatt a válságstáb ismét a veszélyhelyzet kihirdetését javasolja a kormánynak. „Ezúttal nemcsak az egészségügyre fog vonatkozni, hanem általános veszélyhelyzet lép életbe” – magyarázta maga a miniszterelnök, Igor Matovič. Veszélyhelyzetet legfeljebb 90 napra lehet hirdetni.

Csehországban pedig szükségállapot kihirdetését fogja javasolni a kormánynak Roman Prymula egészségügyi miniszter. A politikus szerint ez az egyetlen módja annak, hogy megfékezzék az egyre terjedő koronavírus-járványt.

A cseh kormány március 12-én hirdette ki először a szükségállapotot, amely több hosszabbítás után május 17-ig volt érvényben. A jelenlegi szabályozás szerint a szükségállapotot a kormány hirdeti ki legfeljebb 30 napra, de haladéktalanul értesítenie kell döntéséről a képviselőházat, amely azt megerősíti, vagy hatályon kívül helyezi. A szükségállapot kihirdetését Andrej Babiš cseh kormányfő is támogatja. Ján Hamáček belügyminiszter pedig azt mondta, hogy mindenképp mérlegelni kell valamiféle vészhelyzet kihirdetését, mert gondok adódhatnak a szükséges egészségügyi személyzet biztosításával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

A Duna alacsony vízszintje és vízhozama miatt alig tud áramot termelni a Paksi Atomerőmű. Annak kapcsán, hogy miként lehetne elegendő vizet juttatni a turbinák hűtésére, számos megoldás felmerült, és rendszeresen előkerül egy hazai vízlépcsőépítés kérdése is. Az InfoRádió Aréna című műsorában erről is beszélt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Két év óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte Moszkvát az éjszaka Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester által közzétett adatok szerint. Az ukránok 620 drónt indítottak Moszkva felé, melyek közül 180-at megsemmisített az orosz légvédelem. Legalább tíz új orosz dróntámaszpontot azonosított Oroszország Belarusszal és Ukrajnával határos területe mentén a Telegraph. A bázisokról Moszkva akár a NATO területe felé is indíthatna nagy hatótávolságú támadódrónokat, amelyek elérhetik akár Varsót is - írja a brit lap. Az orosz legfelsőbb bíróság hétfőn helybenhagyta korábbi ítéletét, egyúttal elutasította a Jabloko liberális ellenzéki párt fellebbezését, amelynek ezáltal jogerősen törlik a szeptemberi alsóházi választásra állított országos listáját. Az ellehetetlenített Jabloko az indulók közül egyedüliként ellenezte volna az ukrajnai háborút. Az ellenzéki tömörülés alelnökét, Lev Sloszberget tegnap 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság, amiért a vád szerint rágalmazta az orosz hadsereget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×