Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Iain Lindsay brit nagykövet az Élet és halál között - Embermentő történetek a Holokauszt idejéből című nemzetközi vándorkiállítás megnyitóján a budapesti Holokauszt Emlékközpontban 2019. november 6-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Iain Lindsay: új felhatalmazást kaphat az uniós főtárgyaló

Nagyobb rugalmasságot kell tanúsítaniuk a 27-eknek az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalásokon – mondta az InfoRádiónak a Budapesten akkreditált brit nagykövet a brexittel kapcsolatban. Iain Lindsay úgy tudja, az uniós vezetők hamarosan összeülnek, hogy új felhatalmazást adjanak a főtárgyalónak a megegyezéshez. Brüsszelben szerdán a megbeszélések hetedik fordulójával folytatódnak a jövőbeli brit-uniós viszonyról szóló tárgyalások.

London meg akarja kötni a jövőbeli kapcsolatokat szabályozó megállapodást az Európai Unióval még a december végén lejáró átmeneti időszak vége előtt, hogy legyen idő a ratifikálásra is, ehhez azonban Brüsszelnek a mostaninál rugalmasabb álláspontot kell képviselnie több kérdésben is – nyilatkozta az InfoRádiónak Iain Lindsay brit nagykövet. A diplomata szerint London már eddig is sok kérdésben enegedett, most a 27-eken a sor, hogy ne támasszanak olyan irracionális feltételeket például a halászat kérdésében, amellyel tulajdonképpen a mostani helyzetet konzerválnák. Ez ugyanis elfogadhatatlan London számára.

„Azt hiszem vannak olyan uniós államok, olyan vezetők, akik számára nehéz elfogadni, hogy Nagy-Britannia vissza akarja nyerni politikai és gazdasági függetlenségét, harag, neheztelés van bennük, amiért vissza akarjuk szerezni függetlenségünket. A döntés azonban már megszületett, kiléptünk az Európai Unióból, most az átmeneti időszakban vagyunk. Remélhetőleg lassan mindenki rájön, hogy egy új helyzet állt elő.”

A diplomata mégis lát esélyt a megegyezésre, véleménye szerint október környékén megszülethet a megállapodás.

„Úgy hallottam, hogy nagy valószínűséggel az uniós vezetők rendkívüli ülést tartanak hamarosan, amin Michelle Barnier megkapná az új felhatalmazást, illetve a korábbi módosítását az egyezség megkötéséhez.” Így pedig a főtárgyaló engedményeket tehetne olyan vitás kérdésekben és területeken, amelyek miatt eddig rendre megakadtak a megbeszlések, és létrejöhet a megállapodás a jövőbeli kapcsolatokat szabályozó dokumentumról.

A nagykövet arra a kérdésre is válaszolt, hogy mit gondol, ha nem születik meg mégsem a megállapodás, akkor - végletesen sarkítva a kérdést - ki veszíthet többet: az Egyesült Királyság vagy az Európai Unió?

Leszögezte, egyértelműen szükségünk van egymásra, gazdaságilag is és biztonságpolitikai szempontból is. "Ha csak a számokat nézzük, azt láthatjuk, hogy a 27 tagállamból 26-nak kereskedelmi többlete van az Egyesült Királysággal szemben. Vagyis többet ad el, mint amennyit Nagy-Britanniától vásáról. Egyedül Írországban fordított a helyzet, de annak érthető földrajzi okai vannak. Vagyis ilyen adatok mellett nehéz azt mondani, hogy az Egyesült Királyságnak nagyobb szüksége van a 27-ekre, mint fordítva. A realitás az az, hogy szükségünk van egymásra".

Iain Lindsay felidézte, a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter is többször jelezte, az Uniónak szüksége van Nagy-Britanniára a biztonságpolitikai együttműködések, köztük a hírszerzés vagy a védelmi képességek terén. "Vagy említhetném, hogy mi vagyunk jelenleg Magyarország számára a legnagyobb nem uniós gazdasági partner. Ezek miatt is gondoljuk, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló jövőbeli kapcsolatot kell kialakítani az Unió és az Egyesült Királyság között". A diplomata hozzátette: mindezek mellett azonban úgy van szüksége a két félnek egymásra, hogy az egyik oldalon az EU, míg a másikon a világpolitikai és világgazdasági téren, mint G7, G20, ENSZ-BT és NATO tag állam, a független és önálló Nagy-Britannia áll.

A teljes interjút alább meghallgathatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×