Infostart.hu
eur:
367.02
usd:
322.79
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Vízágyúval oszlatják az ellenzéki tüntetőket Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek. A választási bizottság tájékoztatása szerint a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 80,23 százalékával elsöprő győzelmet aratott fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt ellen, aki a voksok 9,9 százalékát szerezte meg.
Nyitókép: MTI/AP

Minszkben meghalt egy tüntető, az ellenzéki jelölt elhagyta Fehéroroszországot

A vasárnapi után a hétfői este is tüntetések voltak a fehérorosz elnökválasztás eredménye, a csalások miatt.

Meghalt egy tüntető a fehérorosz fővárosban, Minszkben, amikor a kezében felrobbant egy pokolgép, amit elhajítani készült az Aljakszandr Lukasenka elnök újraválasztása elleni tüntetésen - jelentette be hétfő este a helyi rendőrség.

A kiadott közlemény szerint a tüntető a robbanószerkezetet a rendfenntartók közé próbálta dobni, de az a kezében működésbe lépett, és megölte őt. A rendőrség szóvivője megerősítette a tüntető halálát. Hozzátette, hogy többen megsebesültek az esetnél, de részletekkel nem szolgált.

A bejelentés azután történt, hogy a rendőrség hétfő este könnygáz és gumilövedékek használatával oszlatott fel tiltakozó megmozdulásokat, amelyet a vasárnapi elnökválasztás eredménye miatt kezdődtek. Az ellenzéki tüntetők már előző éjjel is összecsaptak a rendőrséggel, miután kihirdették Aljakszandr Lukasenka elnök elsöprő győzelmét a vitatott tisztaságú elnökválasztáson. A megmozdulásokban többen életüket vesztették, sokan megsebesültek, és ezreket őrizetbe vettek.

Lukasenka ellenfelei keddre országos sztrájkot hirdettek az állami szférában, hogy megbénítsák a hatalmi rendszer működését.

Kiderült, hol van az ellenzéki jelölt

A választási bizottság előzetes eredményei alapján Lukasenka 80,08 százalékot, míg Cihanouszkaja 10,9 százalékot szerzett a vasárnapi elnökválasztáson. A részvételi arány 84 százalékos volt. A végeredményt augusztus 14-én teszik közzé.

Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt bejelentette: nem fogadja el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének. Hétfő éjjel kiderült, elhagyta Fehéroroszországot, Litvániában tartózkodik, de biztonságban van. A politikust csapata azóta nem tudta elérni, hogy hétfőn elhagyta a választási bizottság épületét - hollétéről Linas Linkevicius litván külügyminiszter számolt be a Twitteren kedden.

Litvánia, amely egykor szovjet tagköztársaság volt, ma az Európai Unió és a NATO tagja. Az ország gyakran ad menedéket a fehérorosz vagy az orosz ellenzék tagjainak.

Csalások, külföldi beavatkozás vádja

Az InfoRádióban Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság, a DGAP kutatója hétfőn arról beszélt, hogy 26 éve nem tartottak szabályos választást Fehéroroszországban, ahol most minden eddiginél durvább választási csalás történhetett. A szakértő 50 olyan szavazókörről tud, ahol nyilvánosságra hozták a jegyzőkönyveket, és hiába nyert az ellenzéki jelölt, a hivatalos közlésben 70-80 százaléknyi szavazatot kapott Lukasenka elnök.

Aljakszandr Lukasenka elnök hétfőn közölte: a fehéroroszországi hatóságok nem fogják engedni, hogy az instabilitás szétszakítsa az országot. Azt állította, hogy külföldről - Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból - irányították a vasárnap esti erőszakos tüntetéseket. "Cseh bábmesterek utasították az ellenzéket, hogy szólítsa utcára a népet, és követelje a hatalom átadását" - mondta.

A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Az idei kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit, akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról. Az államtól független felmérések a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az olasz iskolai burkaügy csak a kezdet, és erősíti az integrációt

Szakértő: az olasz iskolai burkaügy csak a kezdet, és erősíti az integrációt

Az olasz kormány betiltja az iskolákban az arcot eltakaró burkát és nikábot és korlátozza a külföldi tanulók arányát az osztályokban. Giorga Meloni olasz miniszterelnök szenvedélyes hangú beszédben érvelt a döntés mellett, amely szerinte az olasz gyerekek jogait védi. Az InfoRádió Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét kérdezte.

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát; Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát szintén felfüggesztették. Magyar Péter parlamenti felszólalásában az ügyészség iránti közbizalom helyreállításáról beszélt, a választás előtt kiosztott több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás egy részét tiltott pártfinanszírozásnak nevezte, Seszták ügyében pedig több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről beszélt. Saját ügyét politikai provokációnak nevezte, és közölte, hogy kihallgatása esetén maga is feljelentéseket tesz. Baka András köztársasági elnök új jelöltet keres a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés másodszor is elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy kiemelt jelentőségű büntetőügyet vett saját hatáskörbe, amelyek egy minisztert, önkormányzati szereplőket és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érintik, milliárdos korrupciós, illetve hűtlen kezelési gyanúkkal. Új nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében is, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására; a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz és Szathmáry Zoltán testvéréhez is elérnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×