Infostart.hu
eur:
387.87
usd:
334.27
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Genf, 2020. június 11.Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etióp főigazgatója védőmaszkot vesz fel a Genfi-tó ikonikus szökőkútjának újranyitási ünnepségén Genfben 2020. június 11-én. Az éjszakánként kivilágított szökőkutat a koronavírus-járvány miatt több mint két hónapja lezárták.MTI/EPA-KEYSTONE/Martial Trezzini
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Martial Trezzini – A képen: Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etióp főigazgatója

Németország és Franciaország kilép a WHO reformjáról folyó tárgyalásokból

Az amerikai magatartással indokolták lépésüket. Ez nagy kudarc Donald Trumpnak.

Franciaország és Németország kilép az Egészségügyi Világszervezet (WHO) reformjáról folyó tárgyalásokból, mert az Egyesült Államok irányító szerepet akar játszani a megbeszéléséken, holott úgy döntött, hogy kilép a szakosított ENSZ-szervezetből - közölte három, nevének elhallgatását kérő illetékes a Reuters hírügynökséggel pénteken.

A francia-német lépés kudarc Donald Trump amerikai elnök számára, miközben a legfejlettebb hét ország (G7) soros elnöki tisztét betöltő Egyesült Államok abban reménykedett, hogy sikerül közös menetrendet kidolgozni a WHO átfogó reformjára szeptemberben, két hónappal az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Egyesült Államok júliusban közölte, hogy kilép a globális egészségügy jobbítása céljából létrehozott ENSZ-szervezetből, azzal a váddal, hogy az túlságosan részrehajló volt Kínával szemben, és rosszul kezelte a koronavírus-világjárványt.

A WHO visszautasította a vádakat.

Egyes európai kormányok is bírálták a WHO-t, de korántsem olyan súlyosan, mint az Egyesült Államok, és tárgyalásokból való kilépésre vonatkozó párizsi és berlini döntés amiatt született, hogy feszültségek keletkeztek az európai partnerek által domináns szerepre törekvő erőfeszítéseknek nevezett amerikai magatartás miatt.

Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország kormányszóvivői nem kívánták kommentálni a hírügynökség értesüléseit.

  • A WHO reformjáról szóló tárgyalások négy hónapja kezdődtek. Azóta csaknem húsz távkonferenciát tartottak a G7 egészségügy-miniszterei.
  • A G7-en belüli - amelynek tagja Japán és Kanada is - megállapodás megkönnyíti majd a G20 országcsoporton, illetve az ENSZ-en belüli tárgyalásokat, ahol minden változást jóvá kell hagynia Kínának, Oroszországnak és több fontos G7-ország kormányának.
  • Egyelőre nem tudni, hogy az egyesült államokbeli G7-csúcstalálkozó, amelyen Trump elnök ismertetni kívánja a menetrendet, valóban összeül-e szeptemberben, ahogyan tervezték.

Amerikai illetékesek nem ismertették a Washington által tervezett reformokat. Az Egyesült Államok által benyújtott eredeti útiterv azonban több szövetséges szerint túlságosan bíráló, sőt "kemény" volt. Az eredeti szövegen eszközölt változtatások ellenére az amerikai törekvések több ország - így Németország számára - elfogadhatatlanok - közölték a tárgyalásokhoz közel álló források.

Egy európai G7-ország tárgyalója elmondta, hogy mindenki bírálta Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt, a WHO főigazgatóját, egyesek szerint átpolitizált volt a koronavírus-válságkezelés. Az európai országok azonban erősebb, jobban finanszírozott és függetlenebb WHO-t akarnak, míg az amerikai kilépés gyöngíti a szervezetet, az Egyesült Államok biztosította ugyanis az szervezet költségvetésének 15 százalékát.

A WHO reformtervei aligha zárulnak le véglegesen,

különösen ha Trump elveszíti a novemberi elnökválasztást. Az európai államok azt szeretnék, hogy az Egyesült Államok a WHO tagja és finanszírozója maradjon, és maguk is hajlandóan növelni az ENSZ-szervezetnek nyújtott támogatásukat.

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×