eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Andrej Babis cseh kormányfő védőmaszkban tart sajtótájékoztatót Prágában 2020. május 29-én. Csehország június 15-én tervezi megnyitni határait a járványügyi szempontból biztonságosnak minősített országok állampolgárai előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Andrej Babis: messze vagyunk attól, hogy megállapodjunk a helyreállítási alapról

A cseh kormányfő szerint a tagállami vezetők megosztottsága mellett már az is gonddá vált, hogy nem tudják, mekkora összegről tárgyalnak. Charles Michel javaslatairól nagy vita van.

Messze vagyunk a megállapodástól, a tagállamok vezetői homlokegyenest ellenkező álláspontot képviselnek a helyreállítási alappal kapcsolatban - jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök újságíróknak, az uniós keretköltségvetésről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítási csomagjáról szóló brüsszeli európai uniós csúcstalálkozó szünetében péntek este.

"Az alapvető gond azzal van, hogy minden tagállam mást akar, továbbá a vezetők számára most nem világos, hogy mekkora összegről tárgyalunk. Korábban világosnak tűnt, de most egyáltalán nem az" - jelentette ki. Hozzátette, hogy a tárgyalás második körében sem sikerült a tagállami nézőpontokat közös nevezőre hozni. Megismételte azt, amit az ülésre érkezésekor mondott, hogy az utolsó öt évre vonatkozó tagállami munkanélküliségi ráta nem szolgálhat alapul a források elosztásához.

"A tagországok közül az egyik legkisebb munkanélküliségi ráta Csehországban volt. Ezért is elfogadhatatlan, hogy a sikeres országokat büntessék azzal, hogy kevesebb uniós pénz kapnak" - szögezte le az csúcstalálkozó kezdete előtt.

Charles Michelnek, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökének a javaslata szerint a helyreállítási alaphoz kapcsolódó 310 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás úgy oszlana meg, hogy

70 százalékban a tagállamok munkanélküliségi rátáját vennék alapul öt évre visszamenőleg, majd a fennmaradó 30 százalékot a 2020-21-es GDP-mutatók függvényében osztanák ki 2023-ban.

Néhány ország támogatja ezt a javaslatot, de vannak, amelyek az 50-50 százalékos megosztást preferálják.

Michel a hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan a múlt héten új javaslatot mutatott be. A helyreállítási alap költségvetési tervezetét változatlan formában támogatta, viszont a hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a 750 milliárdos helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×