INFORÁDIÓ 
2020. július 2. csütörtök
Ottó

sargentini-jelentés

varga judit

európai unió bírósága

Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője (j) felszólal az Európai Parlament vitáján 2018. szeptember 11-én. Balra Orbán Viktor miniszterelnök, mögötte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b2).

Még várni kell az EU-s bíróság döntésére a Sargentini-jelentés ügyében

Infostart / MTI

Varga Judit szerint az év végén vagy a jövő év elején születhet ítélet a Sargentini-jelentés megsemmisítése ügyében. Az EP szerint még nincs olyan jogi aktus, amit megtámadhatna a magyar kormány.

Az Európai Unió Bírósága tárgyalta Magyarország megsemmisítési keresetét a jogsértő szavazatszámítással elfogadott Sargentini-jelentéssel szemben; a precedens értékű ügyben az év végén vagy a jövő év elején születhet ítélet - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter.

A tárcavezető a Kossuth rádió műsorában elmondta, a kormány szerint jogsértő szavazatszámlálással fogadta el az Európai Parlament (EP) a Sargentini-jelentést, mert a tartózkodó szavazatokat nem számították bele a 7-es cikket elindító, kétharmados határozat elfogadásába. Az EP viszont úgy értelmezte a jogszabályokat, hogy a tartózkodó szavazatokat félre kell tenni, és csak az igeneket és a nemeket kell egymással szembe állítani - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a szabályok értelmében a leadott szavazatokból kell az igenek kétharmados arányát elérni, viszont a tartózkodás is egy szavazatnak számít, tehát azokat is bele kell számolni a végső eredménybe.

A magyar kormánynak az az érve, hogy

enélkül sérül a képviselői szabadság, és ezzel a demokrácia is,

hiszen az egy tudatos döntés eredménye, hogy valaki igen, nem vagy a tartózkodás gombot nyomja-e le.

"Én úgy gondolom, hogy azokban az időkben, amikor a (...) jogállamisági vizsgálatok csúcsra vannak járatva az Európai Unióban, akkor nemcsak a tagállamok felé kell elvárás legyen a jogállamiság elvének tiszteletben tartása, hanem az európai intézmények felé is" - fogalmazott.

Az Eurológus azt írta: a hétfői tárgyalás az Európai Parlament azon álláspontja körül zajlott, miszerint a parlament úgy gondolja: a magyar kereset korai, mivel nincs olyan jogi aktus, amit megtámadhatnának. Érvelésük szerint a Sargentini-jelentés csak egy felszólítás a Tanács tagjainak, hogy folytassák le a 7-es cikk szerinti eljárást, megtámadni csak majd azt az esetleges döntést lehetne, akár a szavazással kapcsolatos kifogásokra hivatkozva. Ezzel az érveléssel a magyar kormány nem ért egyet.

A bíróság háromféle döntést hozhat:

  • minősíthetik a magyar keresetet elfogadhatatlannak,
  • elfogadhatónak, de nem megalapozottnak,
  • elfogadhatónak és megalapozottnak.

Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóreferense a portálnak elmondta, hogy az ügyben október 12-én ismerteti véleményét Michal Bobek, a bírói tanács cseh főtanácsnoka, az ítéletet pedig egy későbbi időpontban hirdetik ki.

A Sargentini-jelentésben 2018. szeptember 12-én az EP felszólította a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy mivel Magyarországon az uniós alapértékek rendszerszintű veszélynek vannak kitéve, ezért folytassák le a 7-es cikkely szerinti eljárást. A jelentés elfogadásához az Európai Parlament kétharmados támogatására volt szükség. A 693 szavazó képviselő közöl 448 igennel, 197 nemmel szavazott, 48-an tartózkodtak. Az EP által hivatkozott eljárási szabályok szerint a tartózkodó szavazatokat ebben az esetben nem kell figyelembe venni, ezért 376 szavazat jelenti a kétharmados többséget. A magyar kormány szerint viszont a tartózkodó szavazatokkal együtt 462 igen-re lett volna szükség, ezért nem volt meg a kellő támogatás az elfogadáshoz.

Nyitókép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018