Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője (j) felszólal az Európai Parlament vitáján 2018. szeptember 11-én. Balra Orbán Viktor miniszterelnök, mögötte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b2).
Nyitókép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Még várni kell az EU-s bíróság döntésére a Sargentini-jelentés ügyében

Varga Judit szerint az év végén vagy a jövő év elején születhet ítélet a Sargentini-jelentés megsemmisítése ügyében. Az EP szerint még nincs olyan jogi aktus, amit megtámadhatna a magyar kormány.

Az Európai Unió Bírósága tárgyalta Magyarország megsemmisítési keresetét a jogsértő szavazatszámítással elfogadott Sargentini-jelentéssel szemben; a precedens értékű ügyben az év végén vagy a jövő év elején születhet ítélet - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter.

A tárcavezető a Kossuth rádió műsorában elmondta, a kormány szerint jogsértő szavazatszámlálással fogadta el az Európai Parlament (EP) a Sargentini-jelentést, mert a tartózkodó szavazatokat nem számították bele a 7-es cikket elindító, kétharmados határozat elfogadásába. Az EP viszont úgy értelmezte a jogszabályokat, hogy a tartózkodó szavazatokat félre kell tenni, és csak az igeneket és a nemeket kell egymással szembe állítani - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a szabályok értelmében a leadott szavazatokból kell az igenek kétharmados arányát elérni, viszont a tartózkodás is egy szavazatnak számít, tehát azokat is bele kell számolni a végső eredménybe.

A magyar kormánynak az az érve, hogy

enélkül sérül a képviselői szabadság, és ezzel a demokrácia is,

hiszen az egy tudatos döntés eredménye, hogy valaki igen, nem vagy a tartózkodás gombot nyomja-e le.

"Én úgy gondolom, hogy azokban az időkben, amikor a (...) jogállamisági vizsgálatok csúcsra vannak járatva az Európai Unióban, akkor nemcsak a tagállamok felé kell elvárás legyen a jogállamiság elvének tiszteletben tartása, hanem az európai intézmények felé is" - fogalmazott.

Az Eurológus azt írta: a hétfői tárgyalás az Európai Parlament azon álláspontja körül zajlott, miszerint a parlament úgy gondolja: a magyar kereset korai, mivel nincs olyan jogi aktus, amit megtámadhatnának. Érvelésük szerint a Sargentini-jelentés csak egy felszólítás a Tanács tagjainak, hogy folytassák le a 7-es cikk szerinti eljárást, megtámadni csak majd azt az esetleges döntést lehetne, akár a szavazással kapcsolatos kifogásokra hivatkozva. Ezzel az érveléssel a magyar kormány nem ért egyet.

A bíróság háromféle döntést hozhat:

  • minősíthetik a magyar keresetet elfogadhatatlannak,
  • elfogadhatónak, de nem megalapozottnak,
  • elfogadhatónak és megalapozottnak.

Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóreferense a portálnak elmondta, hogy az ügyben október 12-én ismerteti véleményét Michal Bobek, a bírói tanács cseh főtanácsnoka, az ítéletet pedig egy későbbi időpontban hirdetik ki.

A Sargentini-jelentésben 2018. szeptember 12-én az EP felszólította a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy mivel Magyarországon az uniós alapértékek rendszerszintű veszélynek vannak kitéve, ezért folytassák le a 7-es cikkely szerinti eljárást. A jelentés elfogadásához az Európai Parlament kétharmados támogatására volt szükség. A 693 szavazó képviselő közöl 448 igennel, 197 nemmel szavazott, 48-an tartózkodtak. Az EP által hivatkozott eljárási szabályok szerint a tartózkodó szavazatokat ebben az esetben nem kell figyelembe venni, ezért 376 szavazat jelenti a kétharmados többséget. A magyar kormány szerint viszont a tartózkodó szavazatokkal együtt 462 igen-re lett volna szükség, ezért nem volt meg a kellő támogatás az elfogadáshoz.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×