Arreaza egy rádióinterjúban beszélt, amelyben rajta kívül megszólaltatták a venezuelai ellenzék egyik alakját is, a caracasi spanyol nagyköveti rezidencián tartózkodó Leopoldo Lópezt. A külügyminiszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy a venezuelai hatóságok nem léphetnek be külföldi diplomáciai képviseletek területére, így egyelőre nem tudják letartóztatni az oda menekülőket. „Reméljük, hogy (ezen országok) kormányai megváltoztatják álláspontjukat, és kiszolgáltatják azokat, akik meg akarnak szökni az igazságszolgáltatás elől. Szégyen a spanyol és a francia diplomáciára nézve, ami történt, nagyon hamar meg fogják fizetni ennek az árát” – mondta Arreaza.
Mind a két szóban forgó ország közte van annak a mintegy ötvennek, amely Guaidót ismeri el Venezuela ideiglenes elnökének, nem pedig Madurót, mert szerintük utóbbit súlyos szabálytalanságok mellett választották újra 2018-ban. A caracasi kormány már
többször körözött, szökésben lévő bűnözőnek nevezte Guaidót, de soha nem közölték, hogy mi a gyanú vagy vád ellene.
Maduro hétfői utalására reagálva Guaidó hazugsággal vádolta meg őt a Twitteren, kijelentve, hogy „a nép körében tartózkodik”, nem pedig diplomáciai képviseleten húzza meg magát.
Május 2. óta feszült a diplomáciai viszony Franciaország és Venezuela között amiatt, hogy utóbbi különleges „intézkedéseket” vezetett be Romain Nadal francia nagykövet ellen: caracasi rezidenciájának utcájában folyamatos a rendőri jelenlét, a rezidencia áram- és ivóvízellátását pedig kikapcsolták.
A venezuelai belpolitikai és gazdasági válság tavaly januárban vált kifejezetten súlyossá, miután Guaidó – akinek parlamenti elnöki tisztségét a Maduro-kormányhoz hű legfelsőbb bíróság korábban megvonta – Venezuela ideiglenes elnökének nyilvánította magát. Azóta az Egyesült Államokkal az élen számos nyugati és térségbéli ország elismerte őt ebben a tisztségében arra az időre, amíg meg nem tartják a szabad választásokat. Maduro ennek ellenére meg tudta őrizni a hatalmát, nem utolsósorban a venezuelai hadsereg és kulcsfontosságú külföldi szövetségesei, köztük Kína, Oroszország, Kuba és Törökország támogatásának köszönhetően.
Az olajjövedelmeiből korábban meggazdagodó Venezuela az elmúlt években történetének egyik legsúlyosabb gazdasági válságát szenvedi el, és emiatt súlyos helyzetbe került az egészségügyi rendszer is, következésképpen komoly gyógyszerhiány alakult ki a koronavírus-járványban.