16 °C
„Európa generációk ügye, és minden európai generációnak megvan a maga története” – ezzel a felütéssel kezdte európai parlamenti beszédét Ursula von der Leyen, amikor bemutatta az elvileg jövő évtől hatályos, hosszú távú keretköltségvetés részévé tett helyreállítási alapot, amely a koronavírus-járvány miatti válságra reagál. „Olyan kihívással nézünk most szembe, amely az Európai Unió 70 éves történetében még sohasem volt. A közös vívmányaink forognak kockán, olyan dolgok kérdőjeleződnek meg, amelyeket korábban természetesnek vetünk” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság javaslata a 2021-től hatályos új költségvetésbe illeszti be a mentőcsomagot.
A következő generáció EU nevezetű program egy 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alap lesz.
Ez az 1100 milliárd eurós, hosszú távú uniós költségvetést egészíti majd ki, így összesem 1,8 billió euró áll majd rendelkezésre.
A Bizottság korábbi terveivel összhangban az új keretköltségvetés is egy zöld, digitális és rugalmasan alkalmazkodó Európát támogat. Az új tervezet kiegészül egy új kohéziós alappal, amely a koronavírus-járvány alatt alkalmazott elveknek megfelelően, adaptív támogatási lehetőséget ajánl a településeknek és kórházaknak adott támogatásokra, illetve a vállalkozások megmentésére. Emellett az új javaslat a zöld gazdasági reformhoz is plusz forrásokat ígér, az igazságos átállás alap keretében.
A következő generáció EU névre keresztelt mentőalap vissza nem térítendő támogatásokból és hitelekből áll majd. Előbbiből minden tagállam egyenlően részesül, míg a kölcsönt önkéntes alapon lehet majd felvenni.
A javaslat alapján Magyarországnak például 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, és közel 7 milliárd eurós hitel járna.
A válság által leginkább sújtott Olaszország 81,8 milliárd támogatást, és majdnem 91 milliárd eurós hitelt remélhet, míg Spanyolország 77,3 és 63,1 milliárdot. A gazdagabb államok nem vennének fel hitelt, azonban Németország majdnem 29 milliárd, Franciaország több mint 38,5 milliárd, Ausztria 4, míg Hollandia több mint 6,5 milliárd eurós támogatást kapna.
A helyreállítási alapot nem a zömében tagállami befizetésekre épülő rendes uniós költségvetésből finanszírozzák majd, hanem
az Európai Bizottság vesz majd fel várhatóan 30 éves lejáratú hitelt
a nemzetközi pénzügyi piacokon, amelyhez a tagállamok kezességet vállalnak. Ezek törlesztése csak 2028-ban kezdődne.
Az Európai Bizottság elnöke szerint, „ha most nem cselekszünk, akkor később sokkal drágább lesz lefektetni a közös jövőn alapjait”. Ursula von der Leyen anyanyelvén fejezte be parlamenti beszédét: „70 évvel ezelőtt az Európai Unió alapítóatyái megtették az első bátor lépéseket, hogy megteremtsék a béke és a jólét unióját. Ma elérkezett az a pillanat, hogy a mi nemzedékünk egy további fejezettel egészítse ki ezt a történetet: egy fenntartható Európai Unió irányába. Tartozunk ezzel a következő nemzedéknek. Éljen Európa!”
A következő hetekben az tagállami diplomaták tárgyalják majd a tervezetet, és várhatóan az uniós állam- és kormányfők június 18-19-i csúcstalálkozóján személyesen egyeztethetnek az új keretköltségvetésről.
Reagálások
Magyar szempontból nem ad okot bizakodásra az Európai Bizottság újabb, 2021-től érvényes hétéves keretköltségvetési (MFF) javaslata, és a tagországok nemzetgazdaságainak koronavírus-járványt követő újraindulását támogató helyreállítási programja - jelentette ki a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője sikernek nevezte, hogy a javaslat szerint az új helyreállítási eszközt nem a többéves pénzügyi keretterv (MFF) forrásainak a terhére, és ezáltal nem a hagyományos uniós fejlesztéspolitikák, a regionális fejlesztési programok és a közös agrárpolitika rovására hoznák létre.
Közölte azt is, hogy
Magyarországnak az 1 százalékos befizetési arányával az fent említett 30 éves 750 milliárdos tartozás 1 százalékát, azaz 7,5 milliárd eurót kell visszafizetnie,
ám ehhez az adóssághoz képest elfogadhatatlan, hogy ezt az összeget alig meghaladó, csupán 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapna Magyarország - húzta alá.
Győri Enikő, az EP gazdasági és monetáris ügyek bizottságának tagjaként hangsúlyozta, a koronavírus okozta válság várhatóan kevésbé fogja megviselni a magyar gazdaságot, ugyanakkor indokolatlan lenne, ha a közép- és kelet-európai tagállamok azért nem részesülhetnének kellő mértékben a forrásokból, mert sikeresen kezelték a járványt és fegyelmezett költségvetési politikájuk révén éveken át csökkentették államadósságukat.
Hidvéghi Balázs, az EP mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a közös agrárpolitika (KAP) jóval magasabb környezeti elvárásai komoly többletterhet jelenthetnek a gazdálkodók számára. A vonatkozó uniós bizottsági stratégiákban megjelent célszámok jelenleg kivitelezhetetlennek tűnnek. Veszélyeztetik a biztonságos élelmiszerellátást, és az élelmiszer- és alapanyagárak emelkedéséhez vezethetnek - írta.
