eur:
397.71
usd:
367.71
bux:
89971.53
2025. március 23. vasárnap Emőke

Új helyzet jöhet Romániában

Klaus Iohannis jobboldali elnök szerint ötven százalék alá csökkent az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásának esélye Romániában, miután az alkotmánybíróság az ellenzéki szociáldemokratáknak adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában.

A taláros testület megállapította: Iohannis alkotmányos konfliktusba került a parlamenttel, amikor ismét a törvényhozás által leváltott Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnöknek adott kormányalakítási megbízást, ezért valaki mást kell jelölnie a kormányfői posztra.

Az elnök nem kommentálta bővebben a taláros testület határozatát, azt mondta: az újabb kormányalakítási egyeztetésekkel és kormányalakítási megbízással megvárja az alkotmánybíróság indoklását.

Hétfői határozatáról szóló sajtóközleményében az alkotmánybíróság leszögezte: a kormányalakítási megbízásnak csak az lehet a célja, hogy a jelölt parlamenti többséget szerezzen egy új kormány beiktatása érdekében. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az elnök szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely - két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után - felhatalmazza a parlament feloszlatására.

Iohannis január elején állapodott meg Ludovic Orban miniszterelnökkel, a november óta kisebbségben kormányzó és népszerűsége csúcsán lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, hogy nem várják meg az év végét, hanem megpróbálják előrehozni a parlamenti választásokat júniusra, az önkormányzati választások időszakára. Tervük első lépéséhez, az Orban-kabinet megbuktatásához a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, tavaly ősszel ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD) készségesen hozzájárult, az azt követő színjátékhoz, Ludovic Orban régi-új kormányának kétszeri parlamenti elutasításához már nem.

Az államfő hétfői sajtóértekezletén újabb éles PSD-ellenes kirohanással reagált a történtekre: felelőtlenséggel, "rögeszmés hataloméhséggel" vádolta a szociáldemokratákat, amiért parlamenti bojkottjukkal és alkotmányossági óvásukkal meggátolták, hogy az "általuk előidézett kormányválságot" demokratikus eszközökkel, a választói akaratnak megfelelően rendezzék.

Az elnök elismerte, hogy nem sok esélyt lát már a parlamenti választások előrehozására. Újságírói kérdésre válaszolva annyit előrevetített a továbbiakról, hogy nem akar nemzeti egységkormányt, és azt is a választói akarattal összeegyeztethetetlen forgatókönyvnek nevezte, hogy a PSD jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

9:1 a baloldal javára, de meglepetés is születhet Újpesten

Hatan próbálják meg megszerezni Újpest-Angyalföldön a parlamenti mandátumot a 2026 előtti utolsó időközi választáson. Borítékolható a DK-Fidesz versenyfutás. A statisztika a baloldalnak kedvez, de most olyan jelöltjük van, akit jogerősen elítéltek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, egy 5 éves gyermek is meghalt – Háborús híreink vasárnap

Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, egy 5 éves gyermek is meghalt – Háborús híreink vasárnap

Oroszország a szombatról vasárnapra virradó éjszaka során 147 drónt indított több ukrán régió ellen, amelynek során Kijevben hárman meghaltak, köztük egy 5 éves gyermek. Ukrajna is drónesőt zúdított Oroszország több régiójára, összesen 59 egységet lőttek le az orosz légvédelmi szervek, és az egyik támadás során meghalt egy ember Rosztovban. A jelek szerint tehát magas intenzitással folytatódik a (légi) háború (is) a két ország között, súlyos áldozatok mentén, de a jelek szerint a kiberháború is zajlik tovább, mert vasárnap az ukrán vasúttársaság nagyfokú online szolgáltatás kiesésről adott számot. Közben Donald Trump amerikai elnök elismerte: „valamennyire kontroll alatt” tudja tartani a háború eszkalálódását a tárgyalások segítségével, azaz a 30 napos tűzszüneti terv láthatóan nem megy egyelőre, és az is kérdéses, hogy a felek mennyire tartják be az egymás energetikai infrastruktúrája elleni támadások szüneteltetését. Vasárnapi hírfolyamunk a háborúról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×