Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszédet mond a parlament két háza előtt a moszkvai Manyézs Központi Kiállítási Csarnokban 2020. január 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Sz. Bíró Zoltán: az orosz elnök lépéskényszerbe került

Vlagyimir Putyin népszerűségvesztése áll az éves beszédében bejelentett alkotmánymódosítás és a szociálpolitikai intézkedések mögött – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Sz. Bíró Zoltán történész. Az Oroszország-szakértő szerint akár Vlagyimir Putyin hatalmának valamilyen módon való meghosszabbítása, akár az átadása lesz napirenden, nem mindegy, hogy azt milyen közhangulatban vezénylik le.

Komoly bejelentéseket tett az orosz elnök január 15-én elmondott éves beszédében: alkotmánymódosítást és jelentős szociálpolitikai intézkedéseket hirdetett meg. Ez időszerű, sőt talán megkésett is volt, hiszen

Putyin népszerűsége 2017 ősze óta látványosan csökkent

– mondta Sz. Bíró Zoltán történész az InfoRádió Aréna című műsorában. Majdnemhogy megfeleződött a bizalmi indexe” – tette hozzá.

Az Oroszország-szakértő szerint ennek egyik fő oka, hogy az Ukrán válság miatt, a korábbi évek növekedése után átlagosan 10 százalékkal csökkentek a reáljövedelmek.

„Euforikus boldogsággal fogadta a helyiek jelentős része a Krím visszaszerzését, nyilván azt, hogy »megint számol velünk a világ«. Ez a hatás 2014-ben, 2015-ben, de még 2016-ban is mindenképp létezett – magyarázta a történész. – De utána elkezdtek szembesülni azzal, hogy ennek ára van. Hogy az életminőség ütemesen, kitartóan egyre rosszabb és rosszabbá válik, és ez nyilvánvalóan egyfajta kijózanodást eredményezett.”

A 2018 nyarán bejelentett nyugdíjkorhatár-emelés sem volt népszerű intézkedés, de a társadalom az orosz külpolitikával is elégedetlen – tette hozzá Sz. Bíró Zoltán: „Nemcsak azért, mert azt érzi, hogy rosszabbul él, mint 4-5 évvel ezelőtt, hanem azért is, mert elkezdi aggasztani a szankciós politika és Oroszország elszigeteltsége.”

A szakértő kiemelte: az intézkedések nem várhattak, hiszen közeledik 2024, amikor lejár Putyin második egymást követő hatéves elnöki mandátuma. Akár hatalmának valamilyen módon való meghosszabbítása, akár az átadása lesz napirenden, azt

nem mindegy milyen közhangulatban vezénylik le

– magyarázta.

„Nyilván a rendszer érdekelt abban, hogy ne népszerűtlensége mélypontján, hanem elfogadottként, támogatottként, a társadalom jelentős részének támogatása mellett kelljen ezt a kényes műveletet levezényelni. Azt érzékelem, hogy azért kellett már most egy ilyen aktivistást mutatni, mert reagálni kellett” – tette hozzá.

Népszerűségének visszaszerzése érdekében Putyin külpolitikai lépéseket is tett – jegyezte meg Sz. Bíró Zoltán. Már elképzelhető valamiféle megegyezés Kelet-Ukrajna tekintetében, de Oroszország kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását is a világ stabilitásának helyreállítása érdekében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×