Infostart.hu
eur:
366.97
usd:
334.27
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay

Arab Liga: ez túl nagy kompromisszum lenne a palesztinoktól

Közleményben reagált az arab országokat tömörítő szervezet az izraeli és az amerikai felek által ismertetett közel-keleti rendezésre.

A Donald Trump amerikai elnök által bemutatott közel-keleti béketerv eltékozolja a palesztinok jogainak nagy részét, emellett a javaslat túl nagy kompromisszumot vár el tőlük - reagált a tervre szerdai közleményében Ahmed Abul Geit, az Arab Liga főtitkára.

A közlemény kiemelte, hogy a kedden ismertetett béketerv értelmében a palesztinoknak

le kellene mondaniuk több, jogosan őket illető földterületről,

hozzátéve, hogy a béketerv több pontja kivitelezhetetlen.

Az egyiptomi politikus leszögezte, hogy nyitottak minden komoly, a béke megteremtésére irányuló erőfeszítésre, ám hozzátette azt is, hogy az izraeli-palesztin rendezést e

két félnek kell

megvalósítania, nem egy harmadik akaratán múlik.

"Nem érhető el tartós és valódi béke az 1967 óta tartó izraeli megszállás elismerése nélkül, sem azáltal, hogy törvényesítjük ezt a megszállást" - áll továbbá a közleményben.

Abul Geit egyúttal hangsúlyozta: minden olyan tervnek, amely a rendezést célozza, a nemzetközi jogon kell alapulnia, és egyformán kell figyelembe vennie a felek érdekeit. Hozzátette, hogy a palesztin fél döntésének kulcsszerepe lesz a béketervvel kapcsolatos, egységes arab álláspont megfogalmazásában.

A liga szombaton Mahmúd Abbász palesztin elnök részvételével rendkívüli értekezletet tart, hogy megvitassa a Washingtonban bemutatott béketervet, amellyel kapcsolatban a palesztin fél máris bejelentette, hogy nem fogadja el.

A QNA katari állami hírügynökség szerdán arról tudósított, hogy Doha üdvözli Washingtonnak a rendezésre tett erőfeszítéseit, de leszögezi: a tartós béke feltétele a palesztin állam megalakulása, Kelet-Jeruzsálem fővárossal.

Katar, amely az Egyesült Államok régiós szövetségesének számít, korábban több alkalommal pénzügyi segítséget nyújtott a Hamász radikális palesztin szervezet ellenőrzése alatt álló Gázai övezetnek, és - Egyiptommal karöltve - közvetített a Hamász vezetése és az Izrael közti tűzszünetben is 2019 májusában.

A QNA közleménye hangsúlyozta a palesztin menekülteknek a visszatéréshez való jogát is, amelyet azonban a Trump-béketerv nem említ.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×