Infostart.hu
eur:
366.97
usd:
334.27
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke beszédre érkezik a ciszjordániai Rámalláh kormányzati negyedében 2020. január 28-án, miután Donald Trump amerikai elnök felvázolta az amerikai kormányzatnak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére irányuló elképzelését Washintonban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő jelenlétében. Trump kijelentette, hogy Washington Izrael szerves részeinek tekinti a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepeket, valamint azt is, hogy Jeruzsálemet Izrael állam egy és oszthatatlan fővárosaként ismeri el. Bejelentette továbbá, hogy nagykövetséget tervez nyitni Kelet-Jeruzsálemben, amelyet a palesztinok leendő fővárosának nevezett.
Nyitókép: Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke beszédre érkezik a ciszjordániai Rámalláh kormányzati negyedében 2020. január 28-án, miután Donald Trump amerikai elnök felvázolta az amerikai kormányzatnak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére irányuló elképzelését Washintonban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő jelenlétében (MTI/EPA/Alaa Badarneh)

Kis-Benedek József: Trump terve után az a kérdés, lehet-e pénzért békét venni

Az izraeli-palesztin konfliktust rendező javaslat összesen 80 oldal, az amerikai elnök pedig Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök társaságában mutatta be; a nemzetbiztonsági szakértő értékelte a helyzetet az InfoRádióban.

"Ez nem béketerv, hanem inkább békediktátum (amit mi is jól ismerünk), hiszen olyan emberek dolgozták ki, akik egyértelműen elkötelezettek Izrael mellett, és a palesztinokat egyáltalán nem vonták be ennek kidolgozásába. Ők nem is akarnak részt venni az ezzel kapcsolatos ügyekben, például amikor Donald Trump felhívta Mahmúd Abbász palesztin elnököt, akkor ő közölte, hogy nem kíván vele beszélni" - mutatott rá Kis-Benedek József az InfoRádióban.

Az Arab Liga szombaton Kairóban csúcsértekezletet tart, vagyis az arab országok is meg fogják vitatni a béketervet, de "eléggé világos" a nemzetbiztonsági szakértő szerint, hogy mi lesz ennek a tárgyalásnak a vége. Van ugyan néhány arab ország, amely támogatja a tervet, de a legtöbb elutasítja a benne szereplőket.

Kis-Benedek József kiemelte, a bemutatott terv egyik fontos jellemzője, hogy

tabu kérdésekről határozott kijelentéseket tettek.

Például azt, hogy Jeruzsálem oszthatatlan és Izrael fővárosa, Kelet-Jeruzsálem pedig a palesztinoké lesz. Ennek értelmezéséhez a szakértő felidézte, hogy az oslói békefolyamat során már létre akartak hozni egy palesztin fővárost, de ez nem Kelet-Jeruzsálemben van, hanem azon kívül. Ebből azonban nem lett semmi.

"Azt gondolom, a most bemutatott béketerv nem lesz még tárgyalási alap sem, mert az jelentené, hogy az oslói békefolyamatot folytatnák" - fejtette ki véleményét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Terrorizmus

- illusztrálta egy szóval azt, hogy mi történne, ha egyoldalúan bevezetnék a béketervben szereplő intézkedéseket. A különböző radikális szervezetek ekkor aktivizálnák magukat és sok támadást indítanának, vagyis ez a terv inkább ront a helyzeten, mint javít.

"Amikben most határozott kijelentéseket tettek, azok évtizedek óta vitatott helyzetek, és nemcsak Jeruzsálemről van szó, hanem például az izraeli telepekről (a terv szerint Trump Izrael szerves részeinek tekinti a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepeket) és a Jordán-völgy helyzetéről is. És e kérdésekben maximálisan Izrael stratégiai érdekeit vették figyelembe, míg a másik oldalt elfelejtették" - mutatott rá a szakértő.

Habár az izraeli-palesztin béketervezetben egymillió új állást hoznának létre a palesztinoknak, felszámolnák a szegénységet, és megdupláznák a palesztin területek nagyságát, ez nem pozitív a palesztinok számára - értékelt Kis-Benedek József. A területek kérdésével kapcsolatban rámutatott: "a korábbi oslói békefolyamatot is a »területet a békéért« elv alapján próbálták végigvinni, de olyan helyekről volt szó, ahol a homokon kívül nincs sok minden, vagyis ott mindent újra kellett volna építeni, és egyáltalán nem olyan területek voltak, ahol a palesztinok lenni szerettek volna. A másik probléma az, hogy a vallási kérdéseket is rendezni kellene" - tette hozzá a nemzetbiztonsági szakértő.

Kis-Benedek József úgy vélte, vonzó lehet az amerikaiak ötvenmilliárd dolláros felajánlás a palesztinoknak, de a nagy kérdés az,

lehet-e pénzért békét venni.

Donald Trump amerikai elnök bejelentése szerint egyoldalúan fogják bevezetni ezt a béketervet, vagyis annektálni fognak területeket, újabb katonai erőket telepítenek, korlátozni fogják a palesztinok mozgását - nem nehéz elképzelni, hogy ennek milyen következményei lesznek. "Mindent lehet, az erő pozíciójából lehet egyoldalúan bevezetni különböző dolgokat, de ez nem békét jelent, hanem kiéleződő ellentétet" - figyelmeztetett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×