Infostart.hu
eur:
386.31
usd:
331.79
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje nyilatkozik a sajtónak a romániai elnökválasztás első fordulója után pártja kolozsvári eredményváróján 2019. november 10-én. Az exit pollok szerint Klaus Iohannis hivatalban lévő államfő 39 százalék feletti eredménnyel nyerte az első fordulót, akinek 22 százalék körüli eredménnyel Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő lehet a kihívója a második fordulóban. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a 14 jelölt közül a hatodik helyen szerepel az exit pollokban 3,9-4,6 százalék körüli eredménnyel.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Magyar-magyar versenyt vár az RMDSZ az önkormányzati választáson

Romániában összeolvadt az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt, így Szatmárnémeti és Marosvásárhely ügyében nehéz napok várnak az erdélyi magyar képviseletre.

A közjó azt kívánja, hogy minél hamarabb alakuljon stabil parlamenti többség Romániában, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatja, hogy tavasszal előre hozott parlamenti választások legyenek - jelentette ki szombaton Kolozsváron Kelemen Hunor. A politikus az RMDSZ miniparlamentjeként is emlegetett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén beszélt erről.

Kifejtette: Romániában 2012 óta folyamatosan politikai válság van, azóta

kilenc kormánya volt az országnak.

Megerősítette, hogy az RMDSZ meg fogja szavazni a parlamentben a kormány ellen benyújtani tervezett bizalmatlansági indítványt, mivel nem értenek egyet a kormányzó liberálisok azon javaslatával, hogy kétfordulóssá váljon a polgármester-választás.

Ugyanakkor cáfolta, hogy az RMDSZ új koalíciót szeretne. Kifejtette: az RMDSZ-nek az az érdeke, hogy mindenáron megakadályozza a választási törvények módosítását, hiszen

a magyarság körülbelül polgármestereinek 20 százalékát veszítené el, ha bevezetnék a kétfordulós önkormányzati választást.

Ezért bárkivel, így a szociáldemokratákkal is képesek szövetkezni, hogy ezt megakadályozzák, és ennek az egyedüli útja a kormány megbuktatására irányuló bizalmatlansági indítvány megszavazása.

Kelemen szerint ugyanakkor az RMDSZ és a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) között "nincs harag", hiszen a liberálisok is megszegték az RMDSZ-nek még tavaly év végén tett azon ígéretüket, hogy nem fogják módosítani a választási törvényeket. Reményét fejezte ki, hogy a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt, ami azt jelenti a kormány bukása mellett, hogy a választási törvények nem fognak módosulni, és egyfordulós marad a polgármester-választás.

Ugyanakkor ezzel megteremtődne az előre hozott parlamenti választás előidézésének a lehetősége, amelyet Kelemen szerint nem szabad leseperni. Leszögezte, szerinte kivitelezhető, hogy az önkormányzati választások előtt egy héttel parlamenti választást tartsanak, ehhez azonban arra van szükség, hogy a parlamenti pártok is akarják ezt, hiszen két beiktatásra váró kormányt kell egymás után elutasítania a parlamentnek, hogy az államelnök feloszlathassa a törvényhozói testületet. Klaus Iohannis elnök és az őt támogató kormányzó liberálisok is előre hozott parlamenti választásokat akarnak.

Az RMDSZ elnöke kitért arra is, hogy az önkormányzati választáson várhatóan magyar-magyar verseny lesz, miután az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) összeolvadni készül. Kifejtette, ez teljesen új helyzetet teremt, hiszen

eddig az RMDSZ az MPP-vel együttműködött, de ha létrejön a fúzió, érvényét veszti az együttműködési megállapodás.

Kelemen szerint ezért arra kell számítani, hogy magyar-magyar verseny alakul ki egyes erdélyi településeken, ezért rugalmasnak kell lenniük, hogy megőrizhessék, illetve visszaszerezhessék Szatmárnémeti és Marosvásárhely polgármesteri tisztségét, amire - Kelemen szerint - jó esély van.

Az RMDSZ-elnök felkérte az RMDSZ területi szervezeteit, hogy a következő egy hónapban 200-220 ezer támogató aláírást gyűjtsenek össze a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elindított, nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés sikere érdekében. Elmondta, hogy az SZNT kezdeményezése csak erősíti az RMDSZ által elindított Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. Az SZNT polgári kezdeményezésének célja, hogy uniós szintű jogszabály szülessen azon régiók kiemelt támogatásáról, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

Az SZKT elfogadta az önkormányzati választás jelöltállítási szabályzatát és megválasztotta Biró Rozáliát a testület elnökévé.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc Donald Trump gigantikus Aranyflottájáról: félelmetes fegyverzettel rendelkező hadihajók lesznek

Kaiser Ferenc Donald Trump gigantikus Aranyflottájáról: félelmetes fegyverzettel rendelkező hadihajók lesznek

Egyetlen csatahajó megépítése is rendkívül drága, mintegy 10 milliárd dollárba kerül, így a szakértő szerint az amerikaiak tervezett Aranyflottája leghamarabb a 2030-as években szállhatna vízre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban elmondta: „a hajóépítésben világbajnok” Kínának nagyobb gyártókapacitásai vannak, mint az USA-nak, de az ázsiai nagyhatalomnak még nincs sok tapasztalata grandiózus haditengerészeti rendszer üzemeltetésével.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Oroszország tegnap hozta nyilvánosságra, hogy a pénteki, Ukrajnát ért Oresnyik-támadás azt a lvivi repülőteret érte, ahol többek között amerikai gyártmányú F-16-os vadászbombázók is állomásoztak korábban. A hétfői nappal az orosz-ukrán háború hivatalosan is átlépte a 1418 napos lélektani határt, azaz azt az időtartamot, ameddig a Szovjetunió Németországgal harcolt a második világháború alatt. Németország zöld utat adott a hazánk által is használt Lynx lövészpáncélosok Ukrajnába szállítására. Hajnalban súlyos támadás érte Ukrajnát - Kijevben elment az áram. A nap folyamán személycserékről szavazott az ukrán parlament: új védelmi miniszter, energiaügyi miniszter, technológiai miniszter és hírszerzési vezető is kinevezésre kerül. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×